23. BECSAPÁS ÉS HAMIS ADAT



A kezdetek óta mesterkedünk egymás átverésén. Egy istenszerű állapotban létező személlyel valójában ez az egyetlen amit megtehetünk.

A korai időszakban ezt leginkább viccből vagy játékból tettük. Később komolyra fordult a dolog és a becsapás a csapdába ejtés és a szolgaságba taszítás eszközévé vált.

Ez nem egyoldalú dolog volt. Mindannyian ezt tettük másokkal, mások ezt tették velünk, és láttuk, ahogy mások ezt tették másokkal.

Nem könnyen kezelhető terület ez, mivel ebben mindannyian nagyon jókká váltunk. Nem mindig könnyű különbséget tenni az igaz és a hamis között vagy átlátni az illúzión. Még a telepátia használata során is bolonddá lehet tenni bárkit, hamis felszín alá rejtve a valódi szándékokat.

Viszont azt sem szabad elfelejtenünk, hogy néha még élvezzük is, ha becsapnak bennünket. Egy bűvészmutatvány is a kívánatos és élvezetet nyújtó becsapáson alapul. A bűvész elterelve a figyelmünket elrejti, hogy mi is történik valójában, és ha elég jól csinálja, akkor rendszerint élvezzük is.

23.1 Becsapás

Ez egy felidéző eljárás.

23.1 a) Idézd fel azt, amikor becsapással vettek rá a küzdelemre.

23.1 b) Idézd fel azt, amikor valaki mást becsapva vettél rá a küzdelemre.

23.1 c) Idézd fel azt, amikor valaki más másokat becsapva vette rá őket a küzdelemre.

23.2 Elterelés

Ha valóban tisztában vagyunk azzal, hogy mi történik, akár észrevettük, akár megtanultuk, nem tudnak bolonddá tenni bennünket. Amikor a bűvész eltereli a hallgatóság figyelmét, azok azt nézik, amit a bűvész akar hogy nézzenek, ahelyett, hogy észrevennék azt, amin ezalatt ügyködik. Gyakran irányítjuk úgy a gyermekeket, hogy eltereljük a figyelmét arról, amivel nem szeretnénk, hogy foglalkozzon. Persze rengeteg más ok létezik még a figyelemelterelésre. A következőkben egyszerű módon fejlesztjük a tudásunkat e területen.

23.2 a) Idézd fel azt, amikor valaki más elterelte a figyelmedet.

23.2 b) Idézd fel azt, amikor szándékosan elterelted valaki más figyelmét.

23.2 c) Idézd fel azt, amikor valaki elterelte valaki más figyelmét.

23.3 Zűrzavar

Egy összezavarodott személy olyan biztos adatokra éhezik, amelyekbe belekapaszkodhat, amelyekkel a zűrzavarban rendet teremthet és amelyekkel megszüntetheti azt. Ha nagyon rá van szorulva, akkor a téves elgondolásokat is elfogadja és mindaddig ragaszkodik hozzájuk, amíg azok a zűrzavar érzését enyhítik anélkül, hogy ezen elgondolások helyességéről kellőképpen meggyőződne. Ezért azután a hamis adatok zűrzavarba helyezése az emberek manipulálásának általános módszerévé lett. Ha pedig nincs zűrzavar, az éleseszű manipulátor majd létrehozza. Kezdjük tehát azzal, hogy figyeljük meg magát a zűrzavart.

23.3 a) Idézd fel azt, amikor zűrzavart keltettél valaki másban.

23.3 b) Idézd fel azt, amikor valaki más vagy mások zűrzavart keltettek benned.

23.3 c) Idézd fel azt, amikor valaki más zűrzavart keltett másokban.

23.4 Elgondolások helyezése a zűrzavarokba

Tegyük fel, hogy egy társadalomban nagy a zűrzavar. Nagy a szociális feszültség, esetleg gazdasági válság van, küszöbön egy forradalom, stb. Ekkor megjelenik egy elképzelés, hogy a társadalmat támadás fenyegeti. A zűrzavar megszűnik és mindenki felsorakozik, hogy ellenálljon a támadásnak.

A támadás lehet valóságos, ebben az esetben az adat igaz, és lehet kitalált, az emberek manipulálásának szándékával kigondolva, ekkor az adat hamis.

A zűrzavar következtében a megoldást jelentő elgondolást az emberek anélkül szívják magukba, hogy azt alaposan megvizsgálnák. Példa erre az, ahogy Hitler a németeket a II. világháború előtt manipulálta. Kitalált egy ellenséget (a zsidókat), ezt az elképzelést a zűrzavarba (a gazdasági válságba) dobta be és elérte, hogy higgyenek neki.

Most nézzük meg, hogy mely elképzelések szüntették meg vagy enyhítették a zűrzavart. Az elgondolások lehettek jók is, rosszak is, de valószínűleg alapos átgondolás nélkül lettek elfogadva, így ezeket újra tekintsük át.

23.4 a) Idézz fel egy zűrzavart.

23.4 b) Milyen elgondolás csökkentette vagy szüntette meg a zűrzavart?

23.5 Konfliktusok szítása

Az emberek gyakran mesterkednek az egymás közti konfliktusok szításán. Teszik ezt a haszon reményében, hogy megszabaduljanak ellenfeleiktől, vagy esetleg viccből, szórakozásból. A felbujtó általában a háttérben próbál maradni, így csak a konfliktusban résztvevők láthatók. Az egyik nyomravezető dolog annak a vizsgálata, hogy a konfliktusból ki húz hasznot.

A gyakorlatban ez nagyon jó ítélőképességet kíván, hiszen a konfliktus megjelenése után a körülmények több ember számára is előnyt jelenthetnek, de ennek tudatában ezt is mint egy lehetőséget kell figyelembe venni.

Ez az eljárás ezen a területen inkább az észlelést és tudatosságot fejleszti, nem pedig konkrét válaszokat próbál adni. Megfigyelve azt, hogy ki húz hasznot, csupán az első lépés a konfliktus forrásának nyomonkövetésére tett próbálkozásban.

Konfliktus lehet bármi, a fellángoló vitától a háborúig és lázadásig.

23.5 a) Idézz fel egy konfliktust.

23.5 b) Ki húzhatott hasznot belőle?

23.6 Felelősség áthárítása

Az emberek inkább a felelősség valaki másra hárításán mesterkednek ahelyett, hogy magukra vállalnák azt. Ez is a hamis információk gazdag forrása lehet.

23.6 a) Idézd fel azt, amikor valaki másra próbáltad hárítani a felelősséget.

23.6 b) Idézd fel azt, amikor valaki más rád próbálta hárítani a felelősséget.

23.6 c) Idézd fel azt, amikor valaki más másokra próbálta meg hárítani a felelősséget.

23.7 Megtévesztő idő

Az igazság ködösítésének vagy megmásításának egy mindennapos módja a megtörtént dolog időpontjának elcsúsztatása vagy elhomályosítása. Joe megüti Billt, Bill visszaüt, majd Joe azt állítja, hogy Bill ütött először.

Az időpont megváltoztatásának másik általános módja azt állítani, hogy valami nagyon régen történt, nem mostanában, így a jelentőségét le lehet kicsinyíteni.

Ez a hazugság észrevételét nehézzé teszi, mivel az esemény tartalma helyett annak csak az időpontja lett megváltoztatva.

Az emberek elég gyakran teszik ezt ahhoz, hogy nagyban hozzájáruljon a szegényes emlékezethez.

Ha egy személy túl sok esemény időpontját változtatja meg, ő maga is egyre kevésbé fog emlékezni.

23.7 a) Idézd fel azt, amikor valaki mást egy esemény időpontjával kapcsolatban félrevezettél.

23.7 b) Idézd fel azt, amikor valaki más egy esemény időpontjával kapcsolatban téged félrevezetett.

23.7 c) Idézd fel azt, amikor valaki más egy esemény időpontjával kapcsolatban másokat félrevezetett.

23.8 Jelentőség megmásítása

Egy másik általánosan használt cselfogás az, ha valami jelentőségét megváltoztatják, akár egy fontos dolog jelentőségét kicsinyítik le, akár valami kicsinységnek tulajdonítanak félelmetes jelentőségét.

23.8 a) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát eltúloztad.

23.8 b) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát lekicsinyítetted.

23.8 c) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát valaki más eltúlozta.

23.8 d) Idézd fel azt, amikor valaminek a fontosságát valaki más lekicsinyítette.

23.9 Invalidálás

Amikor valakit a hazugságának leleplezése fenyeget, akkor gyakran invalidálja a másik személyt azért, hogy a tényeivel kapcsolatban kételyt próbáljon ébreszteni.

Ez nem az invalidálás egyetlen oka, így nem ragaszkodhatunk hozzá, mint biztos jelhez, ellenben képesnek kell lenned egy vállrándítással elintézni az invalidálást és nem szabad kibillenned az egyensúlyodból, hogy látni tudd, hogy mi történik valójában.

23.9 a) Idézd fel azt, amikor valaki mást invalidáltál.

23.9 b) Idézd fel azt, amikor valaki más téged invalidált.

23.9 c) Idézd fel azt, amikor valaki más mást vagy másokat invalidált.

23.9 d) Idézd fel azt, amikor magadat invalidáltad.

23.9 e) Idézd fel azt, amikor mások magukat invalidálták.

23.10 Szégyen és zavarba hozás

Egy személy megszégyenítését és zavarba hozását meglepő mértékben fel lehet használni a manipulálására. Az emberek gyakran használják ezt egymás irányítására vagy egymás figyelmének elterelésére.

Az ARK kínzó ígéretét nyújtja, miközben változásra ösztönzi a személyt.

23.10 a) Idézd fel azt, amikor zavarba hoztak.

23.10 b) Idézd fel azt, amikor valaki mást zavarba hoztál.

23.10 c) Idézd fel azt, amikor valaki más mást vagy másokat zavarba hozott.

23.10 d) Idézd fel azt, amikor zavarba hoztad magad.

23.11 Hamis vádaskodás

Ez a dolog sokféle módon jelentkezhet.

Azok az emberek, akiket becsaptak, és azután túlságosan aggódnak azon, hogy ismét becsapják majd őket, gyakran terjesztenek hamis vádakat.

Azok pedig, akik becsapnak másokat, szintén hamis vádakat terjesztenek, erőfeszítést téve ellenfeleik térdre kényszerítésére. Majd pedig az így félrevezettek is hamisan fognak vádaskodni.

Most szándékos és nem szándékos hamis vádakat fogunk keresni.

23.11 a) Idézd fel azt, amikor hamisan vádoltak valamivel.

23.11 b) Idézd fel azt, amikor valaki mást hamisan vádoltál.

23.11 c) Idézd fel azt, amikor valaki más hamisan vádolt másokat.

23.12 Még többet a konfliktusok szításáról

Most is az ítélőképességünkre van szükség. Nem csak a manipulálásra való törekvés lehetett az oka annak, hogy valakit vagy valamit rossz színben tüntettünk fel, de nagyon sokszor előfordult. Tekintsük át ezeket.

23.12 a) Keress valakit vagy valamit, amit rossz színben tüntettek fel.

23.12 b) Ki mondta?

23.12 c) Fűzte-e rejtett érdeke ahhoz, hogy ezt mondja?

23.13 Igaz és hamis

Vizsgáld felül a tapasztalataidat!

23.13 a) Keress valamit, amit neked mondtak és amiről azt találtad, hogy igaz.

23.13 b) Keress valamit, amit neked mondtak és amiről azt találtad, hogy nem igaz.

23.14 Félrevezetve

23.14 a) Hogyan vezettél félre valaki mást?

23.14 b) Hogyan vezetett félre téged valaki más?

23.14 c) Hogyan vezetett félre valaki más másokat?

23.15 Manipuláció

23.15 a) Hogyan manipuláltál valaki mást?

23.15 b) Hogyan manipulált téged valaki más?

23.15 c) Hogyan manipulált valaki más másokat?

23.16 Kiértékelés

Most nem a kiértékelés hétköznapi jelentésével foglalkozunk, ahol ez egy vizsgálódás vagy vita eredménye. Ebben az értelemben minden oktatási forma tartalmaz kiértékelést.

Viszont a személyre erőszakkal rákényszerített értékítélet más. Ebben az esetben nem engedik meg a személynek gondolkozást, ezzel butává és pedánssá teszik.

Más esetben, ha valamit valakire a szabad rátekintés és belátás helyett erőszakolnak rá, akkor benne magával a tárggyal és a közlő szándékaival kapcsolatban is gyanakvást ébresztenek. Olykor egy szegény tanár teszi ezt, aki maga is erőszakos és gondolkodás nélküli oktatás áldozata volt. Olykor egyszerűen önigazolás vagy fanatizmus áll a háttérben.

Sokszor a közölt adat maga is hamis, vagy az irányításra és az uralkodásra törekvés áll a háttérben.

23.16 a) Keress egy értékítéletet, amelyet rád erőszakoltak.

23.16 b) Keress egy értékítéletet, amelyet valakire ráerőszakoltál.

23.16 c) Keress egy értékítéletet, amelyet valaki más másokra erőszakolt rá.

23.17 Ítélőképesség

Végül persze mindent az ítélőképességre vezethetünk vissza, amely alapján eldöntheted, hogy minek van értelme és mi az, ami bűzlik. Sok tényező kiértékelése alapján kell ítéletet mondani a dolgokról, nem pedig egy egyszerű fekete-fehér szabály alapján.

Gondolj olyan neked mondott dolgokra, amelyekben még most is bizonytalan vagy. Írj két listát, az egyiket azokról a dolgokról, amelyek arra utalnak, hogy igaz volt, és egy másikat azokról, amelyek arra utalnak, hogy hamis volt. Ezeket dolgozd fel, miközben a lista mindkét oldalához az összes lényeges összetevőt előítéletmentesen hozzáírod. Tedd mindezt úgy, hogy nem próbálod meg közben eldönteni, hogy igaz vagy hamis. Ha a végére értél, akkor értékeld ki, melyik oldal az erősebb. Amennyiben elég sok összetevőt szedsz össze és azok az egyik oldalra húznak, el tudod dönteni.

Ellenben ha a két oldal egyensúlyban lenne, több lehetőség is fennállhat. Az egyik lehetőség az, hogy nem rendelkezel elég adattal, így a kérdés megoldatlanul maradhat. De létezik három ellenőrizni való dolog, mielőtt a kérdést további vizsgálódásra félretennéd.

A két oldal egyensúlyban lehet attól, hogy valaki egy rakás hamis adattal látott el az egyik vagy másik oldalra vonatkozóan. Más szóval az egyik oldal hamis. Ezért ellenőrizd le mindkét oldal összetevőit lehetséges átverés után kutatva.

A két oldalt te is egyensúlyban tarthatod. Például erős vágy élhet benned arra, hogy az egyik oldal legyen a igaz, ezért elkezded csűrni-csavarni a dolgot. Ezért ellenőrizd le, hogy a dologgal kapcsolatban létezik-e előítéleted, nem voltál-e részrehajló a listákkal kapcsolatban.

Az egyik legáltalánosabb ok viszont az is lehet, hogy összekeverted a narancsokat és az almákat, és a lista arra szolgál, hogy szétválogasd azokat. Lehet, hogy két, egymással kapcsolatban nem álló dolgot keversz össze. Vizsgáld meg a két listát és nézd meg, hogy létezik-e egy olyan közös elképzelés, amely így rendezi el azokat. Ezután újra vizsgáld meg az eredeti kérdésed, és nézd meg, hogy nem tudod-e két különálló tényezőre bontani azt és nem tudsz-e két különálló kiértékelést készíteni. Majd próbáld meg kielemezni azt, hogy ez a két dolog igazából hogyan illeszkedik össze és hogyan keveredtek össze egymással. Lehet, hogy az egyiket a másik nélkül akarod és lehet, hogy ezt valahogy meg is lehet csinálni.

Ezt a gyakorlatot több különböző, mind személyes, mind társadalmi kérdésen hajtsd végre. Nézd meg, hogy legalább egy illúzión vagy átverésen keresztül tudsz-e látni.

Elégtelen adatok hiányában ne cselekedj elhamarkodottan. Emlékezz arra, hogy a hamis vádaskodás dönti romlásba a létünket.

A manipuláció és a félrevezetés ellen viszont talán be tudod magad biztosítani.

22. Többet a zaklatottságról Az új könyv bemutatása 24. Elnyomás