5. TANULÁS



Ennek a könyvnek a tanulmányozása természetesen feltételezi azt, hogy valamekkora tanulási képességgel rendelkezel. Ha ezen a téren fejleszteni lehet a képességeidet, akkor ezután könnyebb dolgod lehet.

5.1 Félreértett szavak

Ha nem vagy tisztában egy szó jelentésével, akkor összezavarodhatsz attól, amit mondanak és problémáid lehetnek annak a megértésével. Ez nagyon egyszerű.

Tehát keríts néhány jó értelmező szótárt és ha még nem tudod, akkor tanuld meg használni azokat.

Nem kell fanatikusan csinálnod. A szavakat a szövegkörnyezetből is ki lehet nyerni. Néha egy új fogalmat bemutató fejezet maga is egy meghatározás.

Viszont ha összezavarodsz, akkor az a legfontosabb dolog, hogy menj vissza és nézd meg, hogy közvetlenül a zavarodottság kezdete előtt található-e egy félreértett szó.

Egy félreértett szó hatására valaki ködösen és fáradtan érezheti magát. Ha hirtelen, ok nélkül így érzed magad, akkor az első dolgod legyen az, hogy félreértett szavakat keresel.

Megjegyzendő, hogy nem a félreértett szavak az egyetlen okai a fáradtságnak vagy a zavarodottságnak, de ezeket nagyon könnyű ellenőrizni és kezelni, tehát ha valami nehézséged van, akkor ez legyen az első dolgod.

A zavarodottság inkább a szavak félre-, mint meg nem értéséből adódik. Amíg tudod követni, hogy mely szavakat nem érted, addig komolyabb összezavarodás nélkül továbbolvashatsz magyarázatért vagy megvizsgálhatod a szövegkörnyezetet. Igazi probléma csak akkor adódik, ha téves jelentést rendelsz egy szóhoz (mert például egy másik jelentését ismered).

Ugyancsak lehetséges, hogy egy szimbólumot értesz félre, azt gondolva, hogy az egy dolgot jelent, miközben egy másikat.

Még egy tárgyat is félreérthetsz, azt gondolva, hogy egy bizonyos tárgy, közben pedig valami más. Ez általában egy csalás vagy egy felültetés eredménye, de néha akkor is megtörténhet, ha nagyon ismeretlen környezetbe kerülsz.

5.2 Látni, hogyan illenek össze a dolgok

Nem elég csak a szavakat tudni, meg kell értened a bemutatott fogalmakat és látnod kell, hogy illenek össze a dolgok.

Ez azt igényli, hogy meg kell fontolnod dolgokat, ki kell próbálnod azokat, el kell játszadoznod a gondolattal, stb.

Igazán el kell gondolkoznod dolgokon, meg kell vizsgálnod a következtetéseket, meg kell fontolnod, mit jelenthetnek a gyakorlatban.

Ezt valaki a képzeletében is megcsinálhatja, de néha valami kézzelfoghatóbb dologra is szükség van.

Lehet úgy is csinálni, hogy tárgyakkal vagy gyurmával jelképezel dolgokat, de olyan messzire is elmehetsz, hogy címkéket raksz a dolgokra és addig mozgatod azokat, amíg nem látod, hogy hogyan állnak össze.

Például az a legjobb módja, hogy egy gyereknek megtanítsd a törteket, hogy fogsz egy papírlapot, darabokra vágod, és jól láthatóan megmutatod neki azokat az alapelveket, amelyek a harmadok és negyedek összeadásához kellenek.

Akár diagramok segítségével is kidolgozhatsz dolgokat.

Az alapelv az, hogy ha túl sokat markolsz az elméddel, használd segítségként a fizikai univerzumot.

5.3 Túl gyorsan haladva

Túl gyorsan is haladhatsz előre, túl sok új kifejezés felett futhatsz át anélkül, hogy azokat megfelelően feldolgoznád. Ettől úgy érezheted magad, mintha szédülnél. Ez csak abból fakad, hogy túl sok új ismeretet tornyoztál fel anélkül, hogy megfelelő talapzatot állítottál volna fel.

A megoldás az, hogy visszatérsz és újra elvégzed azokat a részeket, amelyeket félremagyaráztál, addig, amíg jobban nem érzed magad.

Ezen kívül nincs sebességkorlátozás. Olyan iramban haladj előre, amely számodra kényelmes, csak ne kerülj dugóhúzóba.

5.4 Érdeklődés

Mindig sokkal könnyebb olyasmit tanulni, amit szeretsz és ami érdekel.

Az iskolai gyerektanítás egyik legfontosabb dolga valamekkora érdeklődést létrehozni a tanított tárgy iránt.

Ez már gyakran megvan, ha egy felnőtt valamit a szabad akaratából tanul, de néha valakinek előzetes követelményként valamilyen érdektelen dolgot kell tanulnia ahhoz, hogy egy kívánt tárgyat tanuljon.

Ebben az esetben valami szerethetőt kell találnod abban a tárgyban.

Emellett az az elhatározásod, hogy megtanulsz valamit, természetesen nagy előnyt jelent.

5.5 Tovább haladva

A fentiek nem hoznak létre belőled egy adott területen szakértőt, csupán a belépődíj egy könyv tanulmányozásához és ahhoz, hogy megértsd, mit szeretne a szerző elmondani.

Ez valószínűleg elég ahhoz, hogy az első menetben végigmenj ezen a könyvön és valami hasznosat nyerj ki belőle, de az igazi szaktudáshoz sokkal több kell. A következő szakasz ebbe az irányba indít el.

5.6 Kiértékelés és ítélet

Nem minden dolog azonos értékű vagy fontosságú. Próbáld megkülönböztetni a fontosabb dolgokat a kevésbé fontosaktól.

Ez ítéletet igényel. De az ítélőképességet dolgok kiértékelésével és a kiértékelések kipróbálásával növelheted. Ez egy folyamatos eljárás. Úgy tanulsz ítélkezni, hogy megítélsz dolgokat, megfigyeled az eredményt és egyfajta visszacsatolással kijavítod az ítéleted.

5.7 Gyakorlati alkalmazás

Példákat kell kigondolnod.

Gyakorlatban kell kipróbálnod dolgokat, és meg kell figyelned, mi történik.

Új utakat kell kitalálnod, hogy alkalmazni tudd a különböző ötleteidet az életben.

Ki kell próbálnod dolgokat, és látnod kell, hogy a valóságban mennyire helyesek. Néhány dolog megbízható és néhány csak egy kis mértékben működik. Néhány dolog az öledbe hullik és néhány sok szakértelmet és fortélyt igényel.

5.8 A nézőpontod kitágítása

Nem elég csak egy valaki nyomait követni. Egy területet sok irányból meg kell tekintened.

Minél több adatra és nézőpontra teszel szert, annál jobb lesz a felfogásod.

Ahhoz, hogy egy területet jól megismerj, sok könyvet kell elolvasnod és sok különböző szerző munkáját kell megvizsgáld. Ne félj a mennyiségtől. Minél többet olvasol, annál többet leszel képes olvasni. Minél többet tudsz, annál gyorsabban szerzel új ismereteket, mivel több mindenhez vagy képes viszonyítani.

5.9 Relatív és abszolút igazság

A dolgok csak egy bizonyos mértékben igazak, nem pedig minden esetben.

Az egyik tárgy melegebb lehet, mint a másik, mégis egyik sem abszolút nulla fokos vagy pedig végtelenül magas hőmérsékletű.

Elég nehéz, szinte lehetetlen olyasmit találni, ami kivétel nélkül mindig teljesen és tökéletesen igaz.

A legjobb a dolgokat a relatív igazság folytonos skáláján vizsgálni, mint csak feketét és fehéret megkülönböztetni.

Erre néha végtelen értékű vagy nem-arisztotelészi (azaz nem az arisztotelészi igen-nem) logikaként hivatkoznak, valamint Null-A-ként is ismert, és Korsibsky Általános szemantiká-ja is foglalkozik vele (valamint Hubbard Dianetiká-jában is megemlítik).

5.10 A vonatkoztatás keretei

Nem csak a kiértékeléseket viszonyítjuk egy skálához, hanem a skálák maguk is csak egy bizonyos környezetben vagy vonatkoztatási rendszerben használhatók.

Ha a narancsokat a létartalmuk alapján értékeled, akkor helytelen eredményt kapsz, ha egy almát akarsz ugyanabba a rendszerbe beilleszteni.

Ezért a különböző skálákra mint olyan egyedi vonalakra gondolj, amelyeket egymással nem lehet pontosan megfeleltetni. Valami lehet nagyon magas az egyiken, de nagyon kicsi egy másikon.

Vagy gondolj valamire, ami nagyon jól működik a maga területén, de egy másik környezetben már nem megfelelő. Egy jó példa erre a newtoni fizika, ami a mindennapokban jól működik, de csak egy speciális esete az einsteini relativitáselméletnek.

Tehát valaminek a helyes kiértékelése nem csak a relatív igazság mértékét, hanem a működési körét is tartalmazza. Például a gravitáció törvénye nem túl hasznos szabadesésben.

5.11 Hamis adat észlelése

Nem minden igaz, ami le van írva, és a legtöbb igazság is inkább relatív, mint abszolút.

Ezt nagyon nehéz megítélni egy olyan területen, ahol még nem vagy szakértő, és még a szakemberek is tévedhetnek néha.

Ráadásul még ez a terület is tele van csapdákkal, mert az emberek szeretik nyereségvágyból vagy viccből megtéveszteni egymást.

Így ez önmagában egy egész témakörré növeli a hamis adatok felismerését és ezt egy későbbi fejezetre hagyjuk.

5.12 Az igazság előítéletektől mentes keresése

Ez is egy nehéz dolog.

A saját rejtett érdekeid megpróbálhatnak rávenni a dolgok elferdítésére.

A legjobb megoldás, ha a saját előítéleteidnél is jobban akarod az igazságot.

A másik megoldás az, ha végigcsinálod ezt a könyvet és remélhetőleg eléggé kiemelkedsz a régi rögeszméidből és előítéleteidből ahhoz, hogy mindent új fényben láss.

5.13 Végső simítás

Ez egy egyszerű eljárás.

5.13 a) Gondolj egy időszakra, amikor szerettél valamit tanulni.

5.13 b) Gondolj egy időszakra, amikor valaki más szeretett valamit tanulni.

5.13 c) Gondolj egy időszakra, amikor valakinek sikeresen megtanítottál valamit.

5.14 Utószó

A tanulás témájával kapcsolatban mindez inkább csak a kezdőpont, nem pedig a végszó.

Az egész könyv egyik alapvető témája a megfigyelési, megértési és tudásbeli képességeid fejlesztése.

4. Szubjektív eljárások Az új könyv bemutatása 6. Szembenézés a múlttal