Vissza a böngészhető nézethez 

CB-Méter Tanfolyam

Utolsó változat dátuma: 1991. július 6.

A csomagban található összes anyag szerzői joggal védett. ©1991 Ismeretlen szerző.

Minden jog fenntartva, beleértve a teljes vagy részleges újraalkotás jogát.

A tanfolyam célja

A tanfolyam célja az, hogy megismertessen a Clearing Biovisszacsatolás-Méter működésének elméletével és megtanítson annak használatára.

Tartalomjegyzék

Ellenőrző lap

1. Mi a CB-Méter? ____________
2. Drill: ME-1: Érintsd meg és engedd el ____________
3. A CB-Méter története ____________
4. A CB-Méter elemei ____________
5. Demó: Rajzolj le egy métert ____________
6. Drill: ME-2: Ismerkedés ____________
7. Drill: ME-3: A méter üzembe helyezése ____________
8. Ellenállás ____________
9. Hogyan működik a CB-Méter? ____________
10. Métertípusok ____________
11. Drill: ME-4: A hengerek kézbevétele ____________
12. Drill: ME-5: A helyes tónuskar-beállítás ____________
13. Bio-visszacsatolás ____________
14. Mentális tömeg ____________
15. Képek ____________
16. Demó: Rajzolj le egy képet valakiről és mutasd meg, mi van az elméjében ____________
17. Esszé: Mit gondolsz, mely képeket szükséges megtisztítani? ____________
18. Csípésteszt ____________
19. Drill: Végezd el a csípéstesztet ____________
20. Érzékenység ____________
21. Drill: ME-6: Az érzékenység beállítása ____________
22. Drill: ME-7: A tónuskar mozgatása ____________
23. Drill: ME-8: A tónuskar leolvasása ____________
24. Drill: ME-9: A tű számlapon tartása ____________
25. Tűmozgások ____________
26. Drill: Tanuld meg kívülről az összes tűmozgást ____________
27. A lebegő tű ____________
28. Tónuskarmozgások ____________
29. Drill: ME-10: A tónuskar lejegyzése ____________
30. Drill: ME-11: A tűmozgások meghatározása ____________
31. Drill: ME-12: Testmozgások ____________
32. Azonnali reakciók ____________
33. Miért readelnek dolgok ____________
34. Vezetés ____________
35. Drill: ME-13: Mit csinál a tű? ____________
36. Drill: ME-14: Tűreakciók létrehozása ____________
37. Drill: ME-15: Egy jel megtisztítása ____________
38. Drill: ME-16: Vezetés és a jel megtisztítása ____________
39. Drill: ME-17: Kommunikáció és piszkos tű ____________
40. Drill: ME-18: Azonnali reakciók ____________
41. Ezoterikus méterhasználat ____________
42. A readek mérete ____________
43. Ellenőrző kérdések ____________
44. Felbecslés ____________
45. Drill: ME-19: Ellenőrizni, hogy egy kérdés readel-e ____________
46. Drill: ME-20: Felbecslés és a readek felismerése ____________
47. Drill: ME-21. Felbecslés és a legnagyobb readek kiválasztása ____________
48. Drill: ME-22: Kétirányú kommunikáció és a tételek kiválasztása ____________
49. Hamis tónuskar ____________
50. Magas tónuskar ____________
51. Alacsony tónuskar ____________
52. A CB-Méter korlátai ____________
53. Méteres szótisztázás ____________
54. Az igazság megtalálása ____________
55. Drill: ME-23: Felbecslés tónuskarmozgással ____________
56. Drill: ME-24: A látószög növelése ____________
57. Drill: ME-25: Időpont-meghatározás ____________

Elmélet

Mi a CB-Méter?

A Clearing Biovisszacsatolás-mérő (angolul: Clearing Biofeedback Meter, röviden CB-Méter) egy olyan elektromos szerkezet, amelyet a mentális folyamatok megismerésére használnak. Működése azon a tényen alapul, hogy egy személy mentális és az érzelmi állapota hatással van a bőrellenállására.

A CB-Métert sok néven ismerik és számos típusát készítették el. Hívhatják Galvanikus Bőrellenállás-mérő-nek, Pszichogalvanométer-nek vagy Elektropszichométer-nek. Ezek a szerkezetek lehet, hogy különböző mennyiségű szolgáltatást nyújtanak és különböző érzékenységgel rendelkezhetnek, de alapvetően ugyanazzal a jelenséggel foglalkoznak.

A CB-Méter néhány egyedi jellemzővel rendelkező nagyon érzékeny ellenállásmérő. Az emberi test ellenállás-tartományára van kalibrálva és az ellenállás pillanatnyi változását kell megjelenítenie.

A CB-Méter elsődleges feladata a mentális feszültség területeinek megtalálása és a feloldásuk folyamatának megfigyelése.

CB-Méter semmit nem tesz az elektródákat tartó személlyel. A testen áthaladó áram mértéke elhanyagolható és önmagában nincs sem kedvező, sem kedvezőtlen hatása. A méter egyetlen célja az, hogy képzett használójának lehetővé tegye az alany mentális állapotának megfigyelését. Egy szakember a méter által szolgáltatott adatok segítségével az alanyt az elme vizsgálatot igénylő területei felé irányíthatja.

A méter csak egy eszköz, noha nagyon hasznos. Önmagában nem végez clearinget. Önmagában nem képes semmit sem diagnosztizálni. A méter segítségével egy szakember sokkal hatékonyabban képes megtalálni a problémás területeket és sokkal hatékonyabban képes rajtuk dolgozni. A métert valaki egyedül is használhatja arra, hogy segítségével a mentális állapotán javítson.

A méter reagál arra, ha egy mentálisan töltött terület kerül előtérbe. Mutatja, hogy valaki milyen sikeresen oldja meg a problémás területeket, és jelzi, hogy a személy menyivel jobban viszonyul hozzájuk.

A métereket a clearing során olyan eljárásokkal együtt használják, amelyek segítségével az alany sokkal többet lesz képes megtudni magáról. A különböző clearing-típusok számára más, speciális felhasználási területek is léteznek, például a métert tanulási segítségnek is lehet használni ahhoz, hogy a bizonytalan területeket megtalálják és a tanult anyagokkal kapcsolatos megértés tisztaságát megfigyeljék.

A clearingről sok más dolgot is meg lehet tanulni. A méter és annak használata csupán egy töredéke annak, amit erről a területről tudni lehet. A clearing alapjait nem ezen, hanem más tanfolyamokon tanítják.

Néhány szóban jellemezve a clearing egy irányított és ítélkezésmentes mentális felfedezőút. Egy clearing-szakember megtanulja, hogy hogyan vegyen rá valakit arra, hogy önmagát jobban megismerje anélkül, hogy közben bármennyire is értékelné vagy ítélkezne azok felett a dolgok felett, amelyet a személy felfed.

A méter működésében hasonlít a poligráf, azaz a hazugságvizsgáló egyik mérési módszeréhez, de nem igazán az igazság és a hamisság mértékének vizsgálatára való, azok ugyanis elég relatív dolgok. Egy terület mentális töltöttségét mutatja, a jó/rossz vagy igazság/hazugság skálán nem képes értékelni. A méter által jelzett igazság csupán a vizsgált személlyel kapcsolatban értelmezhető. Ha úgy gondolja, hogy lopni rossz és ellopott valamit, akkor ha rákérdezünk, jelezhet valamit a méteren. Ha viszont nem tartja helytelennek, akkor a méter semmit nem fog mutatni.

A CB-Méter története

Napjainkban a CB-méter a modern pszichológiai kutatások egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb eszköze, de történetét tekintve is az egyik első volt. A fejlődése és használata 1888-ban kezdődött, amikor Tarchinoff felfedezte a bőrellenállás jelenségét. Azt vette észre, hogy amikor valakinek a kezébe elektródákat tesznek, akkor az elektródákra adott csekély elektromos áram hatására fellépő ellenállás az illető érzelmi állapotával együtt változik. Az ennek a jelenségnek a vizsgálatára általa kifejlesztett pszicho-galvanométer volt a pszichológia kutatás egyik legkorábbi eszköze.

Egyik legkorábbi alkalmazása Wilhelm Wundt lipcsei laboratóriumában a korai 1890-es években történt, ahol a CB-méter egy korai változatát használta arra, hogy pszichofizika néven ismert kutatásai során a test elektromosságát mérje.

A modern CB-méter vagy Clearing Biovisszacsatolás-mérő a biovisszacsatolás-mérők egy különleges változata, egy olyan elektromos készülék, amellyel a mentális állapotot és a mentális állapot változásait kívánják pontosan és gyorsan vizsgálni. Ez a pszichológusok által pszicho-galvanométernek nevezett készülék egy változata, amely a reflexválaszok bőrelektromos jellemzői megváltozásának viszonylagos méretét, azaz a személy külső ingerekre adott bőrellenállásban fellépő változását méri.

A pszichoanalízis Freud által lefektetett egyik alaptörvénye az, hogy a tudatalattiban található elfojtott tartalmak, például a negatív félelmek, neheztelések, késztetések és ellenszenv miatt képességeinknek csupán egy töredékét használjuk ki. Noha a tudatalattiban található tartalom kialakulásának pillanatában helyesnek tűnhetett, egy felnőtt szemszögéből ezek már gyakran nem tekinthetők érvényesnek. Amikor a tartalmat tudatosítják és a felnőtt elme szembenéz vele, szétesik, elveszíti azt a képességét, hogy meggátolja a gondolkodást és a cselekvést és pozitív, kreatív energiák szabadulnak fel.

Ezen negatív tartalmak megtalálására a CB-Méter az egyik leghatékonyabb eszköz, rengeteg időt meg lehet vele takarítani. A terapeutának nem kell éveket töltenie azzal, hogy vakon találgatva megpróbálja megtalálni a probléma gyökerét. A CB méter segítségével rá tud hangolódni a negatív energiára, be tudja azt azonosítani és fel tudja oszlatni.

Ennek az eszköznek a pszichoanalitikai kutatások során történő felhasználását Carl Gustav Jung Szóelemzés tanulmányok című 1906-ban kiadott könyvében találjuk. Ebben a svájci pszichológus egy olyan technikát ír le, amelyben az alanyt kézelektródák segítségével egy bőrellenállás-változást mérő készülékhez kapcsolja, miközben egy előre elkészített listáról szavakat olvas fel neki. Ha a listán található szó érzelmileg töltött volt, akkor a test ellenállását megváltoztatta és a galvanométer tűjét kimozdította. Jung tehát a negatív tudatalatti tartalmak megtalálásán és kisütésén dolgozott.

A kutatási módszer, amelyet Jung legalább a korai 1900-as évekig használt, Mary Collinsnak és James Dreavernek az Endinburghi Egyetemen tartott előadásaiból összeállított Kísérleti pszichológia című könyvében is meg lett említve. Ebben az időszakban más kísérleti pszichológusok is kísérleteztek az érzelmek és a gondolatok elektromos jellemzőivel. Semon 1915. körül keletkezett Mneme című könyvében az engram-ot egy szervezetben a külső ingerre adott maradandó válaszként határozta meg, amikor is az inger megtapasztalásának lenyomata mintegy beleíródik a szervezetbe és az emlékezetének egy részét fogja alkotni. Amikor az ingert megismétlik, a belőle felszabaduló energia úgy áramlik át ezen az új engramot, hogy közben többé-kevésbé új útvonalat választ, ennek következtében többé-kevésbé új reakciót váltva ki. Ezen felfedezések az 1920-as években széles körben ismertek voltak, I. B. Saxby, a Cardiffi Egyetem oktatásról szóló előadásának A gondolkodó pszichológiája című jegyzetében is megjelentek.

Mindezek ellenére a pszicho-galvanométert egyáltalán nem volt egyszerű használni, ugyanis az érzékelt jeleket nem volt képes felerősíteni. Így a kifinomultabb erősítők 1930-as évekbeli kifejlődéséig csupán egy szokatlan laboratóriumi eszköz maradt. Az orvoslás és a pszichiátria területén speciális kutatási eszközként továbbra is használják. A bőrelektromos választ a pszichológia és a pszichiátria területén sok helyen használják, például a skizofrénia felismerésére és gyógyítására, ahogy azt A. S. Bernstein A galvanikus bőrválasz orientációs reflexének szerepe a krónikus skizofréniában (Psychonomic Science I.) című művében olvashatjuk, a skizofrénia kezelésével és gyógyításával kapcsolatos, Charing Cross Klinikán végzett kutatásait pedig később a Pszichológiai gyógyászat (Cambridge University Press, 1981) című könyvében publikálta.

Jung és a többi korai kutató óta számos más bio-visszacsatolásra alapuló műszert fejlesztettek ki, beleértve az elektroencefalográfot vagy EEG-t, amelyet a gyógyászatban és a pszichológia területén széles körben használnak. Janov például az EEG-t a katartikus terápia eredményességének kiértékelésére használta, míg a skála másik végén a csontkovácsok vannak, akik diagnosztikai célokra fogtak be egy módosított bőrellenállás-mérőt.

Mivel a bőrellenállással kapcsolatos legkorábbi kutatásokat Németországban végezték, néhány amerikai hazugságvizsgáló kifejlesztése kivételével a háború megakadályozta a további fejlődést. Így csupán az 1940-es évek végén történhetett az, hogy egy független amerikai kutató, Volney Mathieson, aki bírósági hazugságvizsgálókat fejlesztett, megújult érdeklődést mutatott Jung és társai korai német munkái iránt.

A korábbi felfedezések – mely szerint minden félelem, érzet és neheztelés, sőt valójában minden gondolat és érzelem alapvetően elektromos természetű – felhasználásával a pszichoterápia területén most már előrébb lehetett lépni. Amikor egy személyt egy bizonyos múltbeli eseményre emlékeztetnek, vagy amikor megváltozik a hangulata, a mérőeszköz mutatója önkényesen elmozdul, az elmozdulás nagysága pedig arányos a tudatalatti reakció méretével. Képzett kezekben a méter segítségével meg lehet találni egy bizonyos tudattartalmat, meg lehet határozni annak természetét, a térben és időben felvett helyét és a benne rejlő erő méretét.

Ez a munka vezetett a modern típusú CB-méter kifejlesztéséhez, egy olyan típushoz, amely kis módosításokkal mind a mai napig fennmaradt. Ez a méter nem hazugságvizsgálónak, hanem kifejezetten a személy szavakra, kérdésekre vagy helyzetgyakorlatokra adott mentális és érzelmi válasz egyszerű és tiszta felismerésére lett kifejlesztve. A CB-méter sokkal érzékenyebb, mint egy hazugságvizsgáló, és képes jelezni a válasz intenzitását.

Volney Mathieson ezeket az elképzeléseket 1952-ben mutatta be Ron Hubbardnak, a Dianetika kifejlesztőjének. Ennek a méternek egy változatát, az E-métert (elektro-pszichométer) később a szcientológiában és a dianetikában a lényegében és felismerhetően jungi módszerekkel együtt széles körben használták.

A clearing számos mai változatában a szakemberek Jung szavakat listázó módszerével együtt alkalmazzák. Megkérik az elemzés alatt álló személyt, hogy fogja meg a méter elektródáit, majd egy listáról szavakat olvasnak fel neki. Ha nem követnek el hibákat, ezen szavak valamelyike egy, néha akár heves választ hoz létre a méteren. Amikor ez megtörténik, a terapeuta megtudja, hogy ezen szavak erőszakkal, félelemmel vagy nehezteléssel vannak kapcsolatban és hogy ezek az alany tudatalattijának mélyén különböző gondolatokban helyezkednek el. Az alany általában nincs tudatában annak, hogy a méteren így reagál.

A terapeuta minden szót feljegyez, amely rendkívüli méterválaszt produkál, majd ráveszi a személyt, hogy beszéljen róla. Ahogy a személy a töltött szóval kapcsolatos társításait megbeszélik, a méter egyre kevésbé viselkedik véletlenszerűen és normális jeleket fog mutatni.

Amint az elzárt energia kisül, a méter többé nem reagál az éppen tárgyalt szóra vagy fogalomra. A komplexus vagy elzáródás kiürült, ahogy egy autó akkumulátora is le tud merülni.

(Gregory Mitchell írásának felhasználásával, ©Dianasis Data Network)

A CB-Méter elemei

A méter legfontosabb elemei a következők:

A tű mutatja meg a mért ellenállás pillanatnyi változását. A megvizsgálandó területek kiválasztására használjuk, ezen túl az alany aktuális állapotáról is információt ad.
Számlap
A számlap beosztásaihoz viszonyítjuk a tű mozgását, ezzel határozzuk meg a readek méretét. A számlap kisebb osztásai 1/8-ad hüvelykesek, a nagyok 1/4-ed hüvelykesek. A set (beállítás) terület az ideális kiindulási pont, lehetőleg erre szeretnénk tudni a tűt, mielőtt egy kérdést felteszünk. A fall (esés) mutatja a set álláshoz viszonyított esések méretét. A test területet használjuk az akkumulátor töltöttségének mérésére. Ha a tű teljesen jobbra megy, és ott marad, amikor az on/off/test (ki/be/teszt) gombot teszt állapotba kapcsoljuk, akkor az akkumulátor fel van töltve.
Tónuskar
A tónuskart használjuk arra, hogy a méter ellenállási tartományát beállítsuk. Egy ülés során folyamatosan állítgatjuk, amikor a tű kimozdul a számlapról. A tónuskart addig mozgatjuk, amíg a tű vissza nem áll a set állásba.
Tónuskar-skála
A tónuskar-skála 0,5 és 6,5 közötti számokat tartalmaz. A 2,0 alatti állást alacsony tónuskar-nak, a 2,0 és a 3,5 közötti tartományt normális tónuskar-nak, a 3,5 feletti területet pedig magas tónuskar-nak nevezzük. A skála helyzetét általában egy tizedes pontossággal olvassuk le, és lejegyezzük, ha az ülés közben az értéke megváltozik.
Ki/Be/Teszt gomb
A gomb off (ki) állásban van, amikor a métert nem használjuk, így az akkumulátor nem merül le. Ülés közben on (be) állásban hagyjuk. A test (teszt) állást általában az ülés elején használjuk arra, hogy az akkumulátor állapotát leellenőrizzük. A tű a jobb szélső tűnek kell, hogy ütközzön, amikor az akkumulátor megfelelően fel van töltődve.
Érzékenységgomb
Az érzékenységgombot minden ülés elején az alany számára megfelelő értékre állítják be. A beállítás kalibrálásához a kiinduló érték az 5-ös érzékenység. A gombot úgy kell beállítani, hogy egy enyhe szorítás hatására a tű esésének mértéke a számlap méretének 1/3-a legyen.
Elektródadugó
A méter használata közben az elektródahengereket ide kell csatlakoztatni.
Elektródavezeték
Ezek a vezetékek kötik össze a hengereket a méterrel.
Hengerek
A hengerek olyan, az alany kezében tartott elektródák, amelyek a lehető legjobb bőrkontaktust teszik lehetővé.

Ellenállás

Az ellenállás elektromos tulajdonság. Alapvetően annak a mértéke, hogy egy anyagdarab mennyire akadályozza meg azt, hogy áram haladjon át rajta. Néhány anyagnak, mint a vasnak vagy a réznek az anyagából következően alacsony az ellenállása, míg más anyagoknak, mint a fának vagy a kőnek nagyon magas az ellenállása.

Az elektromos áramra jó hasonlat a csövön átfolyó víz. Minél vékonyabb a cső, annál magasabb az ellenállása. Egy vékony csövön sokkal nehezebb átnyomni a vizet. Ha a cső vastag, akkor az ellenállás alacsony és a vizet könnyen át lehet nyomni.

Az ellenállás mértékegysége az ohm (Ω).

Egy átlagos halott női test ellenállása 5000 ohm, egy férfi testé 12 500 ohm. Ezek a mennyiségek a tónuskaron a 2-es és 3-as értéknek felelnek meg. Amikor a test él és lélek lakozik benne, akkor az ellenállás nagymértékű változatosságot mutat, a lény lelkiállapotától függően 500 ohm és 1 000 000 ohm között sokféle értéket felvehet.

A clearing tekintetében a stabilan fogott és nyugodtan tartott elektródák közötti ellenállás érdekes. Az ellenállás akkor is változik, ha a személy mozgolódik, elengedi a hengereket, összeérinti őket, stb. Ennek viszont a szándékainkat tekintve nincs jelentősége – ahhoz, hogy lássuk, mi történik az elméjében, nem szeretnénk, ha ezeket csinálná.

Amikor a méterrel dolgozunk, nem igazán foglalkozunk az ohmokkal. Elektronikai képletekkel sem kell foglalkozni. A tónuskart használjuk, amit pontosan a céljainknak megfelelően állítottak be és ezen kívül a tű bizonyos mozgásmintáira vadászunk.

Hogyan működik a CB-Méter?

Egy jól használható CB-méter fő jellemzői a következők:

  • Legyen képes az emberi test várható ellenállás-tartományában, 500-1 000 000 Ω között mérni.
  • A tized- és századmásodperces változásokra gyorsan válaszoljon.
  • Szűrje ki a zajokat és a többi nem kívánt információt.
  • Széles tartományban lehessen az érzékenységet állítani.
  • Könnyen lehessen az ellenállás-tartományt állítani.
  • A pillanatnyi változásokat tisztán mutassa meg.

Ezen igényeknek megfelelő eszközt sokféle módon meg lehet tervezni.

A legáltalánosabb ellenállásmérő áramkör a Wheatstone-híd. Ez egy olyan elektromos áramkör, amely az ellenállás-különbségeket nagyon pontosan meg tudja mérni. A következőképpen néz ki:

Az alapelv röviden az, hogy az áramforrásból két különböző irányban indul el az áram. Az első útvonal az 1-es ellenálláson és a tónuskar-potenciométeren (változtatható ellenállás) keresztül vezet. A második útvonal a 2-es ellenálláson és a hengereket tartó személyen keresztül vezet.

Az 1-es és 2-es ellenállás azonos méretű. Ha a tónuskar-potenciométert ugyanakkorára állítjuk, mint amekkora a hengereket tartó személy ellenállása, akkor a két útvonalon egyenlően eloszolva ugyanakkora áram folyik át. Az A és a B pontban ugyanakkora lesz a feszültség. Mivel mind a kettőnek ugyanakkora a feszültsége, az A és a B pont között nem folyik át áram. Kissé leegyszerűsítve ezt azt jelenti, hogy a berendezés pont középen áll és egyik oldalra sem mozdul el. Ha viszont a hengerek közti ellenállás megváltozik, akkor a B pontban lévő feszültség megváltozik és a berendezés tűje elmozdul.

Ezen a módon az ellenállást nagyon pontosan meg lehet mérni. Nincs szükség a hengerek közti nagy ellenállás-változásra ahhoz, hogy a B pontban a tű megmozdításához elegendő mértékben megváltozzon a feszültség. Ha az ellenállás annyira megváltozik, hogy a tű lemegy a számlapról, akkor a megfelelő potenciométert átállítjuk.

A modern métereknek egyéb, érzékenységet beállító, zajt kiszűrő, stb. részei is vannak. Ezentúl az alapvető áramkört a fentebb bemutatottól teljesen eltérően is meg lehet valósítani. A legfontosabb viszont az, hogy az ellenállást rugalmasan és nagy érzékenységgel lehessen mérni.

Métertípusok

A méterek elrendezése és működése modellről modellre változik. A tulajdonságaik, az elemek elhelyezkedése, az összeállítás és a működtetés mind különböző lehet.

A legtöbb méteren található egy tónuskar-beállító gomb (tone-arm, TA). Vannak olyanok, amelyeken ilyen nem található, ezek a tónuskart vagy automatikusan állítják be magukat, vagy egy gomb beállításával állítódik be. A teljesen automata változat nem igazán ajánlott, mert a tónuskar beállítódása jó eséllyel meg tudja szakítani egy read leolvasását. A félautomatizmus viszont egy nagyon hasznos tulajdonság.

Sok méteren található tónuskar-számláló, amely a lefelé történő elmozdulásokat számolja az ülés során. Kezdetben le lehet nullázni, az ülés közben és végén pedig le lehet olvasni. A számláló lehet mechanikus, de az újabb modellek elektronikusan számlálnak és digitális kijelzővel rendelkeznek.

Számos méter rendelkezik egy trim gombbal, amely a méter kalibrálására szolgál. Használat előtt a tónuskart 2,0-ra kell állítani, le kell csatlakoztatni az elektródákat és addig kell tekerni a trim gombot, amíg a tű pontosan a set vonalra kerül. Ez biztosítja, hogy a tónuskar-értékek helyesek. A fejlettebb métereknek nincs szüksége trim gombra, képesek automatikusan kalibrálni magukat.

Az érzékenység-gomb skálája a különböző métereken kissé különbözhet, és az érzékenységet mérő számok sem felelhetnek meg teljesen egymásnak.

Néhány méter rendelkezik egy booster (érzékenység-turbó) gombbal, amelyek megduplázzák vagy megnégyszerezik az érzékenységet, de erre nagyon ritkán van szükség.

Néhány méter olyan booster (turbó) gombbal rendelkezik, amelyek a tű mozgását anélkül nagyítják fel, hogy az érzékenységet bármilyen más módon befolyásolnák.

Ezek a jelenleg (1991-ben) kapható legáltalánosabb méterek:

Alphametrics Clearing Bio-feedback Meter
A tanfolyam ennek a méternek a kezelésére összpontosít. A méter Ausztráliában készül, egy pontos és jó minőségű méter. Egyik fő hátránya a tónuskar-számláló hiánya.
Ability Meter
Ezeket a métereket Angliában készítik és talán a kapható legjobbak. Több különböző változatban kaphatók, tónuskar-számlálóval vagy anélkül, az újabb változatok pedig automata vagy félautomata tónuskar-beállítóval rendelkeznek.
Hubbard Elektrométer (E-méter)
Ezeket a métereket a szcientológia szervezetek készítik. Nem olyan pontosak, mint az előzőleg készített méterek, de sokkal könnyebben hozzáférhetők. Több különböző változat létezik belőlük, a legáltalánosabbak a Mark V, VI és VII-es modellek. A későbbi modellek sokkal futurisztikusabb kinézetűek, de nem szükségképp jobbak.

Másfajta métereket is fejlesztenek. Az egyik érdekes megközelítés során a számítógép monitorját használják az információ megjelenítése, és néhány új megoldást is mutathatnak a tű mozgásának és a tónuskar állapotának kiértékelésére.

Bio-visszacsatolás

A méter a bio-visszacsatolásos készülékek sorába tartozik.

A bio-visszacsatolás azt jelenti, hogy valakinek az állapotát annak jobbítási szándékával a testen keresztül egy szerkezet segítségével megfigyeljük.

Rengeteg különböző bio-visszacsatolásos készülék létezik. Lehet mérni hőmérsékletet, ellenállást, vérnyomást, agyhullámokat, stb. Általában valamilyen szondát vagy elektródát csatlakoztatnak a testhez, amelyet pedig valamilyen elektronikus készülékhez kapcsolnak.

A biovisszacsatolás-készülékeket gyakran használjuk úgy, hogy az alannyal megfigyeltetjük a saját állapotát és arra bátorítjuk, hogy ezeket az értékeket megváltoztassa. Azt találták, hogy így az illető képes megváltoztatni a vérnyomását, bőrének hőmérsékletét, ellenállását vagy agyhullámainak frekvenciáját. Az alany a leolvasott értékekre összpontosít és megpróbálja azokat egy jobbnak tartott irányba elmozdítani. A kísérletek azt mutatják, hogy így a test önkéntelen tevékenységét ténylegesen meg lehet változtatni, ami a relaxált állapot elérése és a stressz megszüntetése céljából is hasznos.

A clearing során a métert kissé más módon használjuk. A kliensnek nem mutatjuk meg a leolvasott értékeket. A szakember figyeli a métert, a látottak alapján döntéseket hoz, az alanynak pedig a méter jelzése és sok más tényező alapján ad tanácsokat. Nem egyszerűen növelni vagy csökkenteni szeretnénk a leolvasott ellenállás-értékeket. Számos különböző jelentéssel és értelmezéssel rendelkező jelzést és reakciót veszünk figyelembe.

A többi biovisszacsatolás-készülékhez hasonlóan önmagában a méter sem tesz semmit. Arra használjuk, hogy segítségével az alany meg tudja változtatni saját magát. Egy eszköz, melynek célja a változás megfigyelése és elősegítése.

Mentális tömeg

A méterrel valójában mentális tömeg-et mérünk. A méterről leolvasott jelzések sokféleségét pusztán fiziológiai nézőpontból nehezen lehet megmagyarázni. Létezik még valami, ami az áramkörben jelen van. Ez a még valami az alany mentális állapotának megfelelően változik, és mentális módszerek használatával ennek a még valami-nek a hatását növelni vagy csökkenteni lehet. Ezt a valamit hívjuk mentális tömegnek.

Céljaink eléréséhez nem szükséges tudnunk, hogy a mentális tömeg hol tárolódik, a sejtekben vagy a testet körülvevő elektromos térben. Minket az érdekel, hogy a mentális tömeggel foglalkozva mit tehetünk az illetőért.

Ha nyomottnak érzed magad, sok problémád van és sok minden aggaszt, akkor nagy mennyiségű mentális tömeg vesz körül. Amikor tele vagy energiával, boldogsággal és semmi sem aggaszt, akkor kevés mentális tömeg vesz körül.

A kísérletek azt mutatták, hogy a mentális tömeget ténylegesen is meg lehet mérni. A tömeg mennyisége fizikai értelemben alig észrevehető, de mérhető. Egy komolyabban restimulált személyt megvizsgálva azt lehet találni, hogy egy kissé könnyebb lesz, amikor a tömeget elengedi.

A mentális tömeg lehet potenciális vagy restimulált. Az elmében nagy mennyiségű jelenleg be nem kapcsolódott mentális tömeg található – ez az potenciális tömeg. A megfelelő körülmények között a potenciális tömeg restimulálódik és megtelik energiával.

Az élet maga is restimulálhatja a mentális tömeget, az életében történtek miatt egy személy nyomottnak és restimuláltnak érezheti magát.

A clearing során azzal a céllal restimuláljuk a mentális tömeget, hogy megtisztítsuk azt. Keresünk egy elérhető potenciális töltést, majd valamennyi mentális tömeget hozunk létre benne. Ezáltal az elérhetővé válik és könnyebben lehet dolgozni vele. Fokozatosan feloldjuk a mentális töltést és megtisztítjuk a területet. Ennek során nem csak feloldjuk a létező mentális tömeget, hanem a mentális tömeg létrejöttének lehetőségét is megszüntettük.

A töltés szót általában nagyjából a mentális tömeggel hasonló értelemben használjuk. Az elmében ez az ellenállás területe. Elektromos potenciállal rendelkezik.

Képek

A mentális tömeget gyakorlatilag képekből állónak tekintjük.

A kép szót a környezet belső megjelenítése jelentésében használjuk. Ez alatt azt értjük, hogy ha történik valami a fizikai univerzumban, akkor valamilyen okból kifolyólag a személy egy mentális képmást készít róla és elteszi azt. A mentális kép a tartalmától függően az elméd részévé válhat, és részben automatikusan működve nem kívánt reakciókat okozhat.

Az életünk során tudat alatt minden történésről mentális képet készítünk. Minden, amit valaha megtapasztaltál, felvevődik, fel lehet hozni és meg lehet tekinteni.

A gondot okozó és a clearing célpontjának tekintett képek azok, amelyekben fel nem dolgozott információ található.

Traumatikus eseményeknél az alany túl sok kellemetlen cselekedettel találkozik, túl rövid idő alatt. Esélye sincs arra, hogy az élmény összes részletét feldolgozza és kiértékelje, így a felvett képek túlzott mértékben gyűlnek fel. Amikor a clearing során a képeket megtalálják és a felgyűlt adatokat feldolgozzák, a képek aberrációs hatása megszűnik és elfoglalja a többi élmény között a jól megérdemelt helyét.

Amikor kép-et írunk, nem csak a vizuális információról beszélünk. Minden érzéklet felvevődik: a látvány, a hang, a szagok, ízek, érintés, érzelmek és még sok minden más is. A traumatikus események során a fájdalom és az öntudatlanság is felvevődik.

Csípésteszt

A mentális tömeg létének bizonyítására jó módszer az úgynevezett csípésteszt.

A leendő ügyfelet tegyük a méterre és úgy helyezzük el, hogy láthassa a tűt. Kérjünk tőle engedélyt arra, hogy megcsíphessük a karját. Ezt tegyük meg úgy, hogy fájjon, de anélkül, hogy sérülést okoznánk neki. Figyeljük meg, ahogy a tű esik és ezt mutassuk meg az alanynak.

Megkérjük, hogy idézze fel a csípést. Láthatjuk, ahogy a tű pont akkor esik, amikor felidézi a csípést. Néhányszor ismételjük meg és bizonyosodjunk meg arról, hogy észreveszi a csípésre adott tűreakciót.

Azt is figyeljük meg, hogy a tűreakció minden egyes felidézés után egyre kisebb lesz, végül teljesen eltűnik.

Ez kitűnően példázza, az, amit a méterrel tenni szeretnénk. Megkeresünk egy töltött területet. A bemutató kedvéért mi magunk hozzuk ezt létre a fájdalom felvételével, de általában a már ott lévő dolgokat vizsgáljuk. A töltés tűmozgást fog létrehozni. Ahogy a töltésen újra és újra végigmegyünk, a töltés fokozatosan kitisztul és nem fog többé reagálni.

A tűmozgás azt jelzi, hogy valami van ott és alaposan meg kell vizsgálni. A megvizsgált területen található töltést az áttanulmányozás során elektromosan kisütjük. A tűmozgás megszűnése általában egybeesik a terület megtisztulásának érzésével.

A csípéstesztet gyakran használjuk az új ügyfelek esetén arra, hogy a méter működését valóságossá tegyük a számukra. Ez egyike azon kevés pillanatnak, amikor a métert megmutatjuk nekik. Ezen az alkalmon kívül inkább azzal törődünk, hogy ne legyen szem előtt, azaz hogy ne vonja el a figyelmüket.

Vannak, akik sérelmezik, ha megcsípik őket. Ebben az esetben más módon is be lehet mutatni a méter működését. Megkérjük őket, hogy idézzék fel azt az alkalmat, amikor valaki miatt zaklatottak vagy valakire dühösek voltak, majd megmutatjuk nekik, hogy erre az emlékre a tű minden egyes alkalommal reagál.

A legtöbben igencsak meglepődnek és mély benyomást gyakorol rájuk az, ahogy a méter a gondolataikra reagál.

Érzékenység

A méter érzékenység-beállítója a tű reakciójának méretét szabályozza. Minél nagyobb az érzékenység, annál nagyobbnak tűnik a tűreakció. Minél kisebb az érzékenység, annál kisebbnek látszódik a tű mozgása.

A magas érzékenység az ellenállás legkisebb változásait is láthatóvá teszi. Az alacsony érzékenység csak az ellenállás nagyobb változásait jeleníti meg.

Az ideális érzékenység az, ami a hasznos adatot láthatóvá teszi, de a lényegtelen részleteket elrejti.

Ha az érzékenység túl alacsony, akkor látszólag alig történik valami a tűvel. Nem nagyon mozdulna el, minden reakció kicsi lenne és semmilyen jellemző mintát vagy hasznos részletet nem vennénk észre.

Ha az érzékenység túl magas, akkor a tű túl mozgékonnyá válik. Gyorsan elmozdul és nagyon nehéz a számlapon tartani. Rengeteg reakciót mutat és nehéz eldönteni, hogy közülük mi fontos és mi nem.

Mind a túl alacsony, mind a túl magas érzékenység eredménye a nehezen leolvasható tű. Mi azt szeretnénk, ha pont jól lenne beállítva.

A helyes érzékenység-beállítás legjobb módszere a hengerszorítás. Megkérjük az alanyt, hogy miközben tartja a hengert, lassan és fokozatosan szorítson, amíg ellenállást nem tapasztal, majd a szorítását lazítsa el. A tű jobbra fog esni. Ha körülbelül 1/3-ad számlapnyit esik, akkor az érzékenység megfelelően van beállítva. [Mivel a számlap ~18 negyedhüvelykes beosztás, azaz ~4,5 hüvelyk széles, a tűnek ~1,5 hüvelyket, azaz ~6 negyedhüvelykes beosztást kell esnie – a fordító megjegyzése]

5-ös érzékenységgel indulunk és az alanyt megkérjük, hogy a fentiek szerint szorítsa meg a hengert. Ha az esés kisebb, mint 1/3-ad számlap, megnöveljük az érzékenységet és újra próbálkozunk. Ha a szorítás nagyobb, mint 1/3-ad számlap, akkor lecsökkentjük az érzékenységet és új szorítást kérünk. Ezt addig folytatjuk, amíg pontosan 1/3 számlap szélességű esést kapunk.

A hengerszorítás valójában azt méri, hogy a személy mennyire hajlandó a környezetével foglalkozni. A kisebb érzékenység azt jelzi, hogy az illető jobban rá van hangolódva a környezetére. Ennek nem tulajdonítunk túl sok jelentőséget, de az igaz, hogy a beállítandó érzékenység a clearing előrehaladtával és az illető jobb állapotba kerülésével fokozatosan csökken.

A hengerszorítás során nem kell erőlködni. Nem izomból kell szorítani. Csupán egy szelíd és fokozatos szorításra van szükség, amíg az ujj lágyabb részei kissé fehérré nem válnak.

Nagyon fontos, hogy az alany megfelelően szorítsa meg a hengert. Ne tételezzük fel, hogy már tudja, hogy kell. Ha megfelelően végzik, akkor biztosíthatjuk, hogy az érzékenység is megfelelően legyen beállítva. Rosszul beállítva, mivel nem látod, hogy mi történik, egyikőtök sem lesz képes elérni az elvárt célokat.

Az alanyoknak a helyes hengerszorítást már nagyon korán megtanítjuk. Ha nem bízol abban, amit csinál, akkor még mindig megkérheted arra, hogy a karodon mutasson be egy hengerszorítást.

Az érzékenységet általában az ülés elején állítjuk be és az ülés végéig abban az állásban tartjuk, de az értéke ülésről ülésre változhat.

Előfordulhat, hogy ülés közben észrevesszük, hogy az érzékenység rosszul lett beállítva, túl magas vagy túl alacsony. Ekkor az érzékenységet csendben be kell állítani és a munkalapokra le kell jegyezni. Következő alkalommal lehet, hogy az alany hengerszorítását majd le szeretnéd ellenőrizni.

Tűmozgások

A tű számos különböző módon jelezheti azt, hogy a hengereket tartó személlyel mi történik. A különböző tűmozgások különböző dolgokat jelentenek.

Először is két alapvető környezetben vizsgáljuk a tű mozgását:

  1. Mit tesz a tű, amikor nem vizsgálódunk
  2. Mit tesz a tű, amikor egy gondolatra vagy egy kérdésre reagál

Az elsőnek megfogalmazott körülmények között a tű viselkedése az alany általános mentális állapotáról mond valamit. Megmondja, hogy a személy készen áll-e a clearingre, vagy ha már clearinget végzünk, megmutatja, hogy mennyire haladunk jól és hogy végeztünk-e.

A tű kérdésre vagy gondolatra adott válaszát reakció-nak nevezzük. Ha ez egy általunk keresett reakció, akkor a neve read (magyarul jelzés). A reakció vagy a read jellege az adott kérdésről vagy gondolatról közöl információt, például jelezheti, hogy az említett területet közelebbről is meg kell-e vizsgálni.

Ezek az alapvető tűmozgások:

  1. Megakadt
  2. Tiszta
  3. Lebegő
  4. Piszkos
  5. Ereszkedő
  6. Emelkedő
  7. Theta bop
  8. Rockslam
  9. Eltávolodott

Reakcióként a következő mozgásokra számíthatsz:

  1. Null
  2. Esés
  3. Emelkedés
  4. Megállás
  5. Tick
  6. Azonnali lebegés
  7. Minta-változás

Alapvető tűmozgások

A tű megakadt, amikor a tű nem mozdul, pontosan ugyanazon a helyen áll. Semmilyen módon nem változik, nagyon merev. A megakadt tű, még ha ideiglenesen is, de azt jelzi, hogy a személy figyelme valamin megakadt, valamire rögzült. Ha tartósan megmaradt, akkor azt jelzi, hogy a személy nagyon rossz állapotban van, mentálisan nagyon be van szűkülve.

A tiszta tű tétlenül mozog anélkül, hogy bármi különlegeset csinálna. Nem különösebben szabad, de nem is rángatózik. Azt mutatja, hogy az illető képes figyelni arra a dologra, amit felhozunk. Ha egy töltéssel rendelkező kérdést teszünk fel, akkor valószínűleg reakciót kapunk.

A lebegő tű jó indikátor. A tű szabad, lassan és ritmikusan, semmitől sem sem zavartatva mozog előre és hátra. Azt mutatja, hogy a személy jól érzi magát és pillanatnyilag semmilyen negatív mentális dologra sem figyel. A tű akkor viselkedik így, amikor egy terület megtisztult és az alany elégedett annak jelen állapotával. Ezen kívül a múltbeli kellemes pillanatok felidézésekor is megjelenhet.

A piszkos tű szaggatottan, kelletlenül mozog a számlapon. Azt jelzi, hogy az alannyal az adott pillanatban valami nincs rendben. Van valami, amit nem mond el vagy valamivel kapcsolatban nem érzi jól magát. Nincs értelme valami új dologba kezdeni. Először a kellemetlenség okát kell megtalálni, így megtisztítva a tűt. A piszkos tűből különböző readeket lehet előcsalni, ha elkezdjük felderíteni, hogy mi is okozza.

Az ereszkedő tű a számlap jobb oldala felé mozog. Lehet egy tiszta vagy egy lebegő tű részlete, vagy ha folyamatosan ereszkedik, jelezheti, hogy a személy valamilyen mentális feszültségtől szabadul meg éppen. Ha a tű erőteljesen elindul jobbra, akkor pont egy töltés sül ki.

A folyamatosan emelkedő tű azt jelzi, hogy a személy mentális töltést épít fel. Ez történhet akkor, amikor a személy csak ül és tanul, vagy amikor egy új területet vizsgálunk meg. Ha a tű clearing közben emelkedik, akkor jelzi, hogy az adott terület nem tisztul meg, lehet, hogy tiltakozik, lehet, hogy egy helytelen területet próbálunk megtisztítani, de az biztos, hogy a személy nem a megcélzott területtel foglalkozik.

A theta bop során a tű gyorsan táncol előre és hátra, másodpercenként 5-10-szer, nagyon egyenletesen, 1/8-1/2 hüvelyk szélesen. Fel, le, fel, le, mindig ugyanabban a távolságban, ugyanazzal a sebességgel. Azt jelzi, hogy a személy a testét vagy egy helyzetet próbál meg elhagyni. A lény ki-be vibrál. Az eltávozással, halállal, ott-nem-lenni-akarással hozható kapcsolatba. Akkor jelenhet meg, amikor egy halálos eseményt hozunk fel. Akkor is előkerülhet, ha az alany el akar menni, félbe akarja szakítani az ülést. A theta bop általában rövid ideig tart.

A rockslam a tű vad, szabálytalan csapkodása, egyhüvelykestől számlap-szélességűig tarthat. Őrülten csapkod össze-vissza, nagyon egyenetlenül és mindenféle rendszer nélkül. Nagyon forró témakört jelez, éppen most kereszteztük a személy egyik alapvető célját. A személy őrülten ellenkezik valamivel vagy valakivel. Nagyon ritka, de fontos, hogy lejegyezzük és kezeljük, ha megjelenik.

Az eltávolodott [régi nevén négyes stádiumú – a fordító] tű nagyon egyenletesen és gépiesen mozog előre-hátra, egy-két hüvelyk szélességben, másodpercenként nagyjából egyszer. Leesik, felmegy, megragad, leesik, felmegy, megragad, és ezt folytatja, nem számít, mit mondasz vagy teszel. Nagyon szabályos és egyenletes, a szélessége és a mintázata soha nem változik. Nagyon rossz indikátor, a megakadt tű szintje alatt található. Jelzi, hogy a személy nem képes a mentális tömegével szembenézni és önkényesen eltávolodik tőle. A clearing mindaddig nem lehetséges, amíg ezen nem változtatnak.

Tűreakciók

A nulla tű a kérdésre adott reakció hiánya. A tű egyszerűen folytatja azt, amit addig csinált. A kérdés láthatóan nem rendelkezett töltéssel.

Az esés egy jobbra történő elmozdulás. Ez a tű leghasznosabb reakciója, ugyanis jelzi, hogy egy közelebbről megvizsgálandó anyagot találtunk. Ez az elsődleges reakció, amire vadászunk, így amikor valami readet ad, akkor automatikusan azt értjük alatta, hogy a tű esett. Az esés azt mutatja, hogy a felhozott témán valamekkora mentális töltés van. Minél nagyobb ("hosszabb") az esés, annál több töltés lesz elérhető és a tétel annál biztatóbb.

Az esést mérete alapján több különböző osztályba soroljuk:

  • sF = small fall (kis esés) = 1/4 - 3/4 hüvelyk.
  • F = fall (esés) = 3/4 - 1 3/4 hüvelyk.
  • LF = long fall (nagy esés) = 1 3/4 hüvelyknél nagyobb.
  • LFBD = long fall blowdown (nagy esés, lerobbanás) = egy olyan nagy esés, amely a számlap jobb szélén marad és amely miatt általában meg kell igazítani a tónuskart.

Az esések különféle jellemzőkkel bírhatnak:

Gyorsuló esés: Minél jobban leesik, annál gyorsabb lesz.

Lassuló esés: gyorsan kezd el esni, de lelassul.

Rakétaread: nagyon erőteljes. Gyorsan kezd el esni és gyorsan áll meg.

Az emelkedő (raising) tű balra mozdul el. Ha egy kérdésre vagy egy gondolatra válaszul jelentkezik, akkor a szembenézés vagy a témakörrel kapcsolatos realitás hiányát jelzi, esetleg hogy valamit túl régóta csinálnak. Csupán néhány különleges célú clearing eljárásban tekintjük readnek. Az eséshez hasonlóan lehet a mérete alapján osztályozni, mint sR, R és LR.

A megállás a tű alapvető mozgásában megjelenő rövid mozdulatlanság. A kérdés hatására a tű egy pillanatra megáll, mielőtt továbbhaladna. Reakciónak tekinthető, rendes readdé lehet fejleszteni és több anyagot adhat, ha jobban megvizsgálják.

A tick a tű megrándulása. Nem igazán read, de jelzi, hogy van ott valami. Alaposabb vizsgálat után eséssé fejlődhet. Egy területet átnézve elkezdhetsz követni egy bizonyos tick-mintát. A tick nem egy nagyon kicsi esés, hanem egy hirtelen rándulás.

Az azonnali lebegő tű egy rövid lebegés, amely pontosan a feltett kérdésre indul el. Az jelzi, hogy egy bizonyos töltést megtaláltunk, de hamarosan el is tűnt. Néha pontosan ezt szeretnénk elérni és jó indikátornak számít. Máskor teljesen meg akarjuk tisztítani és utánaeredünk, ebben az esetben az eséseknél nagyobb jelentőségűnek tekintjük.

A tű mintaváltozás-a a tűmozgás jellegében a kérdés eredményeként történő azonnali változás. A tű lassan mozgott, majd hirtelen gyorsan mozog. Vagy lehet, hogy tiszta volt, majd a kérdés után hirtelen piszkos lett.

A lebegő tű

A clearing eljárások eredményeként leginkább lebegő tűt szeretnénk látni. Azt mutatja, hogy az alany többé már semmire sem tekint rá, jól érzi magát vele kapcsolatban és készen áll valami mást csinálni.

A lebegő tű (floating needle, F/N) a tű lassú, ritmikus, előre-hátra történő mozgása. Lassú és szabad, semmi nem akasztja meg. Olyan, mintha szirupban lebegne. Lehet 1/4 hüvelyk széles, átérheti a számlapot vagy akár még annál is nagyobb lehet. Minél nagyobb, az illető annál felszabadultabb és annál kevésbé tudja bármi is befolyásolni.

A lebegő tű általában megáll, amikor a következő témára rátérünk, és egy újabbat kapunk, amikor a következő töltéssel végeztünk.

Amikor a tű lebeg, akkor egy ideig tartó mozgásról, nem pedig egy hirtelen reakcióról beszélünk. Természetesen létezik az azonnali F/N is, amely esetében az F/N egy kérdésre adott válaszként jelenik meg.

Néha olyan F/N-t kapunk, ami nem akar megállni. Ezt tartós F/N-nek hívják. Csak lebeg, nem számít, mit mondunk vagy teszünk. Ez egy nagyon jó indikátor. Azt jelenti, hogy az illető annyira jól van, hogy pillanatnyilag egyáltalán nem lehet restimulálni. Megkérhetjük, tartson néhány perc, óra vagy nap szünetet, amíg újra azt nem érezzük, hogy valamely mentális tömeggel kapcsolatba tudunk lépni.

Az igazán nagy lebegő tű lebegő tónuskar-rá válik. Azt jelenti, hogy a lebegés akkora lesz, hogy a tű a számlap mindkét szélén lévő tüskéhez hozzáütődik, így a tónuskart folyamatosan igazgatni kell ahhoz, hogy lépést tartsunk vele. Ez is egy nagyon jó indikátor és ezen a ponton túl több clearing eljárást már nem lehet futtatni.

Egy sok clearinget kapott személynél könnyebben kapunk lebegő tűt és sokkal valószínűbb, hogy ez az általános állapota is.

Egy lebegő tűt eleinte nehéz létrehozni. Néhányan addig nem képesek egyet létrehozni, amíg az életük mindennapi restimulációját nem kezeltük.

Amikor egy clearing eljárás végére érünk és az illetőnek lebegő tűje van, a szakember ezt általában a következő szavakkal mondja el neki: A tűd lebeg. Ez egyfajta jele annak, hogy az eljárás végére értünk. A szakember ilyet csak akkor mond, amikor az eljárással vagy annak egy részével végzett.

Amikor egy clearing eljárást futtatunk, a tényleges befejezés előtt előjöhet egy F/N. Ez azt mutatja, hogy dolgok szabadulnak fel. Fokozatosan egyre szélesebbé és tartósabbá válik, de azelőtt nem szabad megemlíteni, hogy az eljárással ne végeznénk.

Tónuskarmozgások

A tű mozgása általában azt jelzi, hogy mit futtassunk, mutatja, hogy mely területeken van töltés.

A tónuskar mutatja meg nekünk azt, hogy az adott eljárás mennyire fut jól. A tónuskar folyamatos fel-le mozgása jó indikátor és jelzi, hogy haladást érünk el.

Amikor egy eljárást futtatunk, a tónuskart minden alkalommal meg kell igazítani, amikor a számlap szélére ér. Ez jelzi nagyjából azt, hogy az alany mennyi mentális tömeget épít fel vagy bont le.

Amikor tónuskar állása magasabb lesz, akkor az azt jelzi, hogy mentális tömeg épül fel. Ha ez az eljárás eredményeként történik, akkor valamilyen használható anyagba futottunk bele.

Amikor a tónuskar alacsonyabb állásba kerül, az jelzi, hogy mentális tömeg szabadul fel, jelzi, hogy az eljárás hatékonyan szabadított fel valamit.

Az eljárás futtatása során, ahogy a terület különböző elemeit előhozzuk majd megtisztítjuk, a tónuskar általában fel- és lemegy. A tónuskarnak ez a mozgása jó indikátor és jelzi, hogy haladást érünk el. Mivel jellemző módon főleg a lefelé történő mozgás előnyös, ez az, amit általában nyomon követünk.

A tónuskar kezdetben főleg a 2,0 és a 3,0 közötti tartományban található. Az alany számára kiválasztunk egy témakört, vagy ő maga hoz fel egyet. Ha a téma vagy a kérdés egy readet ad a méteren, akkor utánaeredünk. Majd ahogy elkezdünk dolgozni rajta, a tónuskar megnövekszik. Ahogy egy része megtisztul, a tónuskar lemegy. Ez az eljárás futtatása során egy darabig eltarthat. Végül eljutunk arra a pontra, amelyen a témakör megtisztultnak tűnik. Ebben a pillanatban a tónuskar újra 2,0 és 3,0 között lesz. Ideális esetben a kérdéssel kapcsolatos összes lehetséges tónuskarmozgást kimerítettük. Az eljárás végén ezen túl a tű lebegni is szokott, ami azt jelenti, hogy az alany figyelmét már nem köti le a témakör és jól érzi magát vele kapcsolatban.

Az eljárás vagy az ülés közben elért tónuskarmozgás jól jellemzi az elvégzett munka hatékonyságát. Ezt a mozgást osztás-ban mérjük. A 2,0 és a 3,0 között van például egy osztás. Ha a tónuskar az ülés során 20-at mozgott, akkor az azt jelent, hogy a tónuskar a 2,0 és a 3,0 közötti távolság hússzorosát mozogta lefelé.

A tónuskarmozgást egy tónuskar-számlálót tartalmazó méter használatával a legkönnyebb nyomon követni. Ez egy olyan elektronikus vagy mechanikus számláló, amely az ülés során automatikusan összeadja a lefelé történő mozgásokat. Az ülés elején általában lenullázzuk és az ülés végén a mutatott értéket leolvassuk. A tónuskar mozgását általában egy tizedesjegy pontossággal (például 20,3) mutatja.

Különböző emberek különböző tónuskarmozgást produkálnak, ezért nincs sok értelme ezeket két alany között összehasonlítani. Egy illető esetében viszont nagyon jól mutatja, hogy az adott eljárással mennyire haladunk jól.

A clearing során az a célunk, hogy a legnagyobb tónuskarmozgást adó témákat megtaláljuk és belőlük a lehető legtöbb tónuskarmozgást meg akarjuk kapni.

A clearing szakemberek aranyszabálya a következő:

Ha a tónuskar mozog, ne csinálj semmit. Ha a tónuskar nem mozog, csinálj valamit.

Ez alapvetően azt jelenti, hogy ha tónuskarmozgást kapunk, akkor jó úton haladunk. Ha viszont nem, akkor egy jobb és gyümölcsözőbb megközelítést kell alkalmaznunk.

Azonnali reakciók

Ha különböző témakörök között kell választanunk, akkor az azonnali reakciókat keressük. Ez akkor történik, amikor számos lehetséges területet vizsgálhatunk meg és megpróbáljuk megtalálni, hogy a clearing szempontjából melyik közelebbi vizsgálata a legelőnyösebb.

Egy témakörön az azonnali reakció két dolgot jelent:

  1. Azon a témakörön mentális töltés van
  2. Ez a töltés elérhető.

Ennek a fordítottja nem feltétlenül igaz. Egy nagyon töltött témakör lehet, hogy mélyre süllyedt, nem ad readet és az alany nem lenne képes foglalkozni vele. Minket az elérhető és a jobban töltött dolgok érdekelnek. A read alapvetően azt jelzi, hogy ha a területen vizsgálódunk, akkor ott találhatunk valamit. A read hiánya ezt legjobb esetben is kétségessé teszi.

A témakörre kapott nagy read nem jelenti, azt, hogy a személlyel kapcsolatban ez fő probléma. Azt jelzi, hogy a legjobban elérhet töltést itt találjuk. Ennek alapján semmilyen objektív kiértékelést nem szabad lefolytatni. Egyszerűen csak olyan sorrendben foglalkozunk a dolgokkal, amilyen sorrendben azok elérhetőek.

Az elme beépített biztonsági rendszerrel van ellátva. Hacsak erőszakosan felül nem bírálják, nagyon segítőkészen nyújtja át azokat az adatokat, amely segítségével meg lehet azt tisztítani. Hétköznapi körülmények között azokat a dolgokat tárja elénk, amelyeket meg kellene és meg lehet tisztítani.

Az általunk keresett reakciók azonnali reakciók. Azonnali alatt azt értjük, hogy

Egy nagyobb fogalomnak pontosan a végén jelentkezik.

Ez akkor történik, amikor:

  1. Az alanynak szóló mondanivalód végére érsz.
  2. Az alany a mondanivalójának végére ér.
  3. Az alany valamire gondol.

A reakció pontosan a gondolat végén jelentkezik, akkor, amikor a teljes gondolat az alany számára teljesen elérhetővé válik. Ez nem azt jelenti, hogy miután van ideje elgondolkodni rajta, hanem azt, hogy azonnal, amikor megjelenik.

Ha felteszel egy kérdést az alanynak, például Van valami, amit nem értesz? és egy readet (kis esést, esést, nagy esést, nagy esés blowdownt) kapsz pontosan amikor az értesz szót kimondod, akkor a kérdésen töltés van és tudjuk, hogy létezik egy elérhető válasz, akkor is, ha az alany semmit sem mondott.

Egy reakció az után is megjelenhet, hogy az alany mondott valamit. Például azt originálja (mondja magától): Van valami, amit nem értek, és kapsz egy readet az értek után.

Az is megtörténhet, hogy felteszel egy kérdést, az alany elgondolkozik rajta és amikor megtalálja a választ, akkor reakciót kapsz rá.

Mind a három az azonnali reakció példája. Nagyon fontos felismerni, hogy a read azonnali. Nem foglalkozunk a másodpercekkel később megjelenő readekkel, annak a nagyobb gondolat végén kell megjelennie.

Általában a reaktív anyag érdekel minket. A tudatalatti önkéntelen reakciót akarjuk megtalálni, a reakciót, amely azonnal bekövetkezik. Amire az alany tudatosan gondol, az teljesen más téma. A clearing szempontjából nem túl hasznos, ha valamin elgondolkozik és másodpercekkel később kapunk rá valami reakciót.

Az azonnali read azt jelzi, hogy egy tudatalatti anyag reagál és az elérhető.

Miért readelnek dolgok?

Amikor a méteren valami reagál, akkor kicsit lecsökken az ellenállás. A tű általában vissza szokott menni oda, ahonnan elindult.

Az esés azt mutatja, hogy valami egy kicsit kisült. Megérintettünk valami töltött dolgot, egy létező mentális tömeget, és egy kis darabja kis időre kisült. Mivel a tű pontosan oda ment vissza, ahonnan elmozdult, tudjuk, hogy van még valami, nem találtunk meg mindent.

A read azt jelzi, hogy az adott területen az ellenállást le lehet csökkenteni, de ezt még nem sikerült teljesen megtennünk.

Valami, ami egy kis érintésre ideiglenes kisülést okoz, elképzelhetővé teszi, hogy közelebbi vizsgálat hatására több töltést is fel lehet szabadítani. Ennyiből már tudjuk, hogy valami töltést le lehet belőle csapolni.

Ha a readet adó területen dolgozunk, akkor tónuskarmozgást fogunk kapni. A tónuskar lefelé történő elmozdulása jelzi, hogy valami végleg és nem csak ideiglenesen sül ki. Addig dolgozunk a területen, amíg minden elérhető töltést lecsapolunk, nem kapunk több tónuskarmozgást és az alany számára is úgy tűnik, hogy a terület megtisztul.

Egy jó read azt jelzi, hogy valószínűleg tartósan meg fogjuk tudni tisztítani a területet, ha jobban megvizsgáljuk.

A blowdown vagy a tónuskar más lefelé történő elmozdulása azt jelzi, hogy a mentális tömeg egy részét maradandóan eltávolítottuk.

A helyét más mentális tömeg veheti át és a tónuskar újra felfelé mozdul el.

Ha egy területet teljesen feldolgozunk, az összes hozzá kapcsolódó potenciális mentális tömeget végleg kisüthetjük.

Vezetés

A szakemberek az alany figyelmét általában nem hívják fel a méter működésére. A két kizárólagos kivétel a lebegő tű és a vezetés.

A vezetés során a szakember az alany figyelmét azáltal irányítja, hogy tudatja vele, ha egy bizonyos read megjelenik.

Ha valamit keresünk és egy jellemző read válik láthatóvá, de az alany nem talál semmit, akkor szakember tud segíteni. Mondhatja, hogy Az … vagy Mi az? mindig, amikor a read megjelenik, amíg az alany meg nem találja azt, amire ránéz és meg nem mondja, hogy mi is az.

Ezt csak akkor végezzük, amikor muszáj. Jobb, ha hagyjuk, hogy az alany képes legyen magától felismerni azt, hogy mi történik. Nem akarjuk, hogy méterfüggővé váljon.

Vegyük észre, hogy nem mondjuk meg, hogy a méter mit is csinál. Nem azt mondjuk, hogy ez egy kis esés volt, csak annyit mondunk, hogy az. Az alany figyelmét nem a méterre akarjuk terelni, hanem az elméjén kívánjuk tartani.

Akkor vezetjük, amikor egy readet adó kérdést teszünk fel, de az alanynak elképzelése sincs arról, hogy min volt a read és nem képes megtalálni az okát.

Nem indulsz el minden után, amit a méter mutat. Egy bizonyos reakció alapján vezetsz, ugyanaz alapján, amelyet először láttál. Ha bármi más után eredsz, eltávolodsz a vizsgált területről.

Ezoterikus méterhasználat

A méter sokféle módon használható eszköz.

Az egyik rendkívül érdekes terület a méter növényeken történő használata. Hihetetlen módon a növények az emberekhez hasonló reakciókat adnak, a növényekkel történő kísérletezés pedig új fénybe helyezi azt, hogy a méterrel vizsgált dolgok valójában milyen természetűek.

A métert különböző levelekre vagy ágakra helyezett csipeszekkel kapcsolhatjuk a méterhez, úgy, hogy közben a növénynek azért ne okozzunk sérülést.

A tónuskar most, csakúgy mint az embereknél, valószínűleg a növény általános mentális állapotát fogja mutatni, és azt fogjuk találni, hogy hasonló readeket is kaphatunk.

Ha a növény egy levelét levágjuk, akkor az egyfajta traumatikus eseményt fog átélni. Amikor később az esemény valamely elemével újra kapcsolatba hozod, akkor jó eséllyel readet fogsz látni. Erre példa az, ha újra előveszed az ollót és úgy teszel, mintha még egy levelet levágnál.

Meglepő módon a különböző növények között is létezik kapcsolat. Még ha a traumatikus eseményt nem is szenvedték el, a read a többi közelben található növényen is megjelenik.

Ez utóbbi tény valószínűsíti azt, hogy nem csupán a testműködéssel, hanem elektromos mezőkkel foglalkozunk. A növények elektromos mezeje összekapcsolódik vagy átfedi egymást, ezért a reakciójuk is összekapcsolódik. Nincs szükség különösebb képzelőerőre, hogy megsejtsük, hogy az egymással kapcsolatban álló emberekre is hatással van a környezetükben található mentális tömeg.

A növényekkel a következő szemléletes társasjátékot lehet eljátszani. Helyezzünk egy-egy ugyanolyan típusú növényt két különböző szobába. Az egyikhez kapcsoljunk métert. A másik szobában a résztvevők közül válasszunk ki valakit, ő lesz a gyilkos. Fog egy ollót vagy egy kést és az abban a szobában található növényről brutálisan levág egy levelet. Ez után mindenki, a megtámadott növényt békén hagyva, átmegy az első szobába és sorban a sértetlen növény elé állnak. Ha minden jól megy, a növény reakciót ad, amikor a gyilkos-sal találkozik.

Kísérleteket lehet végezni és végeztek is azzal kapcsolatban, hogy a növények jólétét és így a hozamát, növekedését, stb. hogyan lehet elektronikus megfigyelés segítségével fokozni.

Ezek egyike sem kapcsolódik közvetlenül ahhoz, amit a méterekkel tenni szoktunk, de néhány alapelvet szépen bemutat. Ezzel kapcsolatban még további felderítendő és kutatandó területek léteznek.

A readek mérete

Minél nagyobb a read, a clearing céljából annál ígéretesebb a readet adó tétel, ugyanis azt jelzi, hogy a tétel vagy a kérdés mennyire töltött és mennyire elérhető.

A kérdések vagy tételek közelebbi vizsgálatához csupán a különböző méretű eséseket vesszük figyelembe. Az egyetlen kivétel az azonnali F/N, amelyet néha a lehető legjobb readnek kell tekinteni.

A readeket értékelésük és az összehasonlíthatóságuk céljából különböző méretosztályokba soroljuk. A read lejegyzése során a méretét is mindig melléírjuk.

Az eséseket a következő osztályokba soroljuk:

  • sF = small fall (kis esés) = 1/4 - 3/4 hüvelyk
  • F = fall (esés) = 3/4 - 1 3/4 hüvelyk
  • LF = long fall (hosszú/nagy esés) = 1 3/4 hüvelyknél nagyobb
  • LFBD = long fall blowdown (hosszú/nagy esés, blowdown) = egy nagy esés, amely a jobb oldalon marad, így általában be kell állítani a tónuskart.

Ellenőrző kérdések

Ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy egy kérdésen van-e töltés és a clearing számára használható-e, ellenőrizzük azt. Ellenőrzés alatt azt értjük, hogy megvizsgáljuk, a kérdés ad-e readet és ha igen, mekkorát.

A legegyszerűbb esetben az ellenőrzés csak annyit tesz, hogy felteszünk egy kérdést és megnézzük, hogy kapunk-e egy azonnali választ. Ezen túl azonban érdemes egy olyan megközelítést is alkalmazni, amely több eredményre nyújt lehetőséget és azokat az okokat is kezeli, amelyek miatt valami nem ad readet. A következőkben bemutatjuk a kérdések ellenőrzésének egyik általános módszerét.

Tegyük fel, hogy az Úsznak a halak? kérdést szeretnénk ellenőrizni.

  1. Kérdezd meg, hogy mit jelent a kérdés. Mit jelent számodra az a kérdés, hogy Úsznak a halak? Ezzel bizonyosodunk meg arról, hogy az alany érti a kérdést és nem ért félre szavakat. Ezentúl két lehetőségünk is lesz arra, hogy egy readet észrevegyünk: közvetlenül a kérdés feltétele után és közvetlenül a magyarázat megadása után. Ez jó lehetőség arra, hogy reakciót kapjunk, ugyanis jelentésének elmagyarázásához alaposan meg kell vizsgálnia a kérdést.
  2. Ha még nem kaptunk readet, akkor szabályosan leellenőrizzük a kérdést: Ellenőrzöm a kérdést: Úsznak a halak? Nem várjuk el, hogy a kérdésre válaszoljon, csupán ellenőrizzük a kérdést. Ha kapunk azonnali readet, akkor a kérdés használható, és ezután tényleg megkérdezzük tőle: Úsznak a halak?
  3. Ha még mindig nem kaptunk sem readet, sem F/N-t, akkor az azért lehet, mert a kérdés el van nyomva vagy le van értékelve. Ez azt jelenti, hogy a saját gondolatai, vagy a mások által mondott vagy cselekedett dolgok visszafogják. Ellenőrizzük úgy, hogy Azon, hogy Úsznak a halak, van valami elnyomva? és Azon, hogy Úsznak a halak, van valami leértékelve? Ha ezek közül valamelyik readet ad, akkor rátérünk arra, hogy az alany mit szeretne ezzel kapcsolatban elmondani. A fő kérdés ezután readet kell, hogy adjon. Többé már nem kell leellenőriznünk, ugyanis az elnyom/leértékel gombokról a read mindig átmegy a tényleges kérdésre.
  4. Ha a kérdés még mindig nem ad readet, akkor azt jelenti, hogy pillanatnyilag nincs vele kapcsolatban elérhető töltés. Békén hagyjuk és keresünk valami mást, amivel dolgozhatunk.

Felbecslés

A felbecslés szót használjuk, ha a méterreakciók alapján választunk ki egy listáról egy tételt vagy egy kérdést.

A következő minket érdeklő téma kiválasztására jó módszer a lehetséges tételek listájának használata és arról a legnagyobb read(ek) kiválasztása. Így nagyon gyorsan sok témakört le tudunk ellenőrizni és a legígéretesebbet ki tudjuk választani. Ezen túl a lista segítségével az alanynak eszébe juthat valami, amit még tudatosan nem ismert fel.

Felbecsülhetjük a szavak egy listáját majd használhatjuk azt egy eljárásban. Tegyük fel, hogy van egy ilyen listánk:

  • Alma
  • Banán
  • Narancs
  • Barack
  • Szilva

A szakember kérdésként minden sort hangosan felolvas az alanynak, miközben a métert nézi. Az alany nem válaszol, de a szakember lejegyzi, ha a méteren egy azonnali read jelenik meg. A readet a tétel mellé írja. A következő jelöléseket használja

  • X = nincs read
  • T = tick
  • sF = small Fall (kis esés)
  • F = Fall (esés)
  • LF = Long Fall (nagy esés)
  • LFBD = Long Fall Blowdown (nagy esés, blowdown)
  • instF/N = instant F/N (azonnali F/N)

A szakember az egész listán végigmegy és minden readet lejegyez. Valahogy így kell kinéznie:

  • Alma X
  • Banán sF
  • Narancs T
  • Barack LF
  • Szilva X

Mindezek után kiválasztjuk, hogy melyik legnagyobb read. A barack adta a legnagyobb readet, így ez a legjobb jelölt, akármit is forgattunk a fejünkben. Ha megtisztítottuk a barack-ot, és még egy tételre van szükségünk, akkor a banán-t fogjuk választani. Ha egy kicsit jobban leellenőrizzük a narancs-ot, akkor lehet, hogy az is ad readet és fel lehet használni. Végül ha további tételekre is szükség van, akkor újra felbecsüljük és lehet, hogy fogunk találni valamit.

Kérdések listáját is felbecsülhetjük. Egyszerűen sorban minden egyes kérdést felteszünk és minden reakciót lejegyzünk. Természetesen most sem várjuk el, hogy az alany válaszoljon a kérdésekre. Egyszerűen csak a hengerekkel a kezében ott kell ülnie és figyelnie. Még csak nem is kell gondolatban válaszokat keresgélnie, ugyanis minket csak az automatikus reakciók érdekelnek.

A kérdések listájával kapcsolatban két eset lehetséges. Vagy végigmegyünk a listán, majd kiválasztjuk közülük a legjobbat, vagy pedig minden egyes readet adó kérdéssel azonnal elkezdünk foglalkozni. A kiválasztott módszer a helyzet komolyságán múlik. Ha a legjobban futó dolgot keressük és teljes képet szeretnénk kapni arról a dologról, amivel foglalkozunk, akkor nem szorít minket semmi és az egész listán végigmehetünk. Ha viszont azért becslünk fel egy listát, mert az alany zaklatott vagy valami félresikerült, akkor a talált kérdéssel abban a pillanatban foglalkozni kell, nem mehetünk tovább. Általánosságban elmondhatjuk, hogy teljes felbecslést akkor végzünk, ha a lehető legjobb kérdést szeretnénk kiválasztani, az első readet adónál pedig akkor állunk meg, ha valamit mindenképpen futtatni szeretnénk, nem számít, mi az.

Amikor szavak vagy kérdések listáját becsüljük fel, akkor fontos, hogy minden sort kérdő hangsúllyal ejtsünk ki. Ezt egyszerűen úgy is megtehetjük, hogy az alanytól minden sort megkérdezünk. A kérdések végén a hangmagasság kicsit felemelkedik. Ez ellentétes a kijelentéssel, amelyek esetében a hangmagasság lejjebb megy. Ne közöld a sorokat, kérdezd őket.

Hamis tónuskar

A tónuskar-beállítás sokat segít az alany aktuális állapotának felmérésében. megmutatja, hogy mi történik az ülés során és segítségével az ülések maguk is összehasonlíthatóak. A tónuskar általános szintje megmutatja, hogy a kérdéses személy milyen mértékben restimulálódott.

A tónuskar pontos megállapítása viszont a hengerek megfogásakor fellépő, jó és tartós elektromos érintkezésen múlik.

A személy és a hengerek közötti kapcsolatot számos különböző tényező befolyásolja. Ezek a legáltalánosabbak:

  • Száraz kéz
  • Helytelen fogás
  • Nem megfelelő kézkrém
  • Rossz hengerméret
  • Nem megfelelő fémből készült henger
  • Izzadt kéz

A fent említett tényezők legtöbbje indokolatlanul maga tónuskart eredményez. Akadályozzák az elektromosság áramlását és az elvárhatónál magasabb ellenállást okoznak. Néhány egyéb tényező, leggyakrabban az izzadt kéz, viszont túlzottan alacsony tónuskart eredményez, ugyanis az elvárhatónál jobb elektromos kapcsolatot biztosít.

Az az alany, akinek általában száraz a keze, az ülés előtt alkalmazhat kézkrémet. A megfelelő krém megnedvesíti a bőrt de nem marad utána felesleg. Számos különböző krémet lehet használni, a Vaseline Intensive Care Lotion-t például gyakran használjuk.

A kézkrémet a kéz egész felületén, a hüvelykujjakat is beleértve, egyenletesen kell eloszlatni. Túl sokat nem szabad használni, ugyanis nem tud felszívódni és a kéz zsíros tapintású lesz.

Azokat a krémeket, amelyek a bőrön filmréteget hagynak, ilyenek például az eltüntető vagy éjszakai krémek, nem szabad alkalmazni, ugyanis hamisan túl magas tónuskart okoznak.

Ha egy korábban alkalmazott, nem megfelelő kézkrémből származó filmréteg található a bőrön, akkor az alanynak meg kell mosnia a kezét és megfelelő típusú kézkrémet kell használnia.

Az izzadó kezek miatt jelentkező alacsony tónuskart hintőpor használatával lehet szárazzá tenni. A kéztörlés ideiglenesen segít csak, a hatása nem tartós.

Ha az alany a hengereket rosszul tartja, előfordulhat, hogy nem alakul ki elegendő elektromos kapcsolat. A hengereket úgy kell tartani, hogy a tenyér egésze kapcsolatban legyen a fémmel. Nem szabad csak az ujjakkal tartani.

Néhány ember ízületi gyulladás miatt (mivel a kéz és az ujjak nem tudnak elég rugalmasan mozogni), lehet, hogy nem képes megfelelően tartani a hengereket, őket csak másfajta elektródák használatával lehet kezelni.

A hagyományos hengereket valamilyen okból tartani nem képes személyek számára létezik a talp-elektróda. A talp-elektródák olyan lapos fémlemezek, amelyeket a földre kell helyezni. Az alany a mezítelen lábát kell, hogy az elektródákra ráhelyezze, ezek nagyjából ugyanazt az eredményt adják, mint a kézben tartott hengerek.

Másfajta elektródákkal is lehet az alannyal érintkezni, de a hengereken és a talp-elektródákon kívül más nem adott megfelelő readeket. A használható alternatívák területe még további kutatásra szorul. Néhány alanynak például nehézségei vannak, ha a hengereket sokáig és megfelelő helyzetben kell tartania, így szükség lehet más megoldásra.

A hengerek anyaga vas, ón vagy ónnal bevont vas lehet. Másfajta fémek, például az alumínium, más beállításokat tesz szükségessé és így nem szabad használni..

Ha gyanítható, hogy az alany hamis tónuskarral rendelkezik és az ok nem szembetűnő, a lehetséges okok listáján is végig lehet menni, hogy meghatározzuk, melyikről van szó. Ezt a helyrehozatalt az egyik gyakorlatban vesszük át.

Magas tónuskar

A tartósan magas tónuskar-beállítás folyamatos restimulációban lévő mentális tömeget jelez. Van ott valami, ami ülésről ülésre ottmarad.

A tónuskart magasan tartó tényezők nagy valószínűséggel akadályozzák a haladást és megnehezítik a clearinget, ezért ezen tényezők kezelése a legfontosabb.

A clearinget nem kapott személyek jelentős részének magas a tónuskarja, de ez az okok kezelésével helyrejön.

A magas tónuskar néha hirtelen is kialakulhat, ez viszont azt jelenti, hogy valami félresikerült, valamely tömeg restimulálódott és úgy maradt. Ezt is az ok megtalálásával és kezelésével lehet helyrehozni.

A 2,0 és 3,5 közötti tónuskart nevezzük normál tónuskarnak.

A 3,5 feletti beállítás a magas tónuskar.

A 2,0 alatti beállítás az alacsony tónuskar.

Alacsony tónuskar

A tartósan alacsony tónuskar a mentális tömeg elviselhetetlenül erős restimulációját jelzi.

A tartósan alacsony beállítás oka érdekes módon ugyanaz, mint a magas tónuskaré, csak felnagyítva. Úgy tűnik, hogy ha a magas tónuskarnál lévő restimulált tömeghez még adunk, akkor a tónuskar túlcsordul a számlap tetején és az alacsony tartományba kerül át.

Ez visszafelé is igaz, az alacsony tónuskar az okok kezelése után hajlamos lehet nagyon magas tartományba alulcsordulni és onnan fokozatosan lejjebb jönni.

Nagyon ritkán előfordulhat, hogy a tű rosszul reagál a tartósan alacsony tónuskar-beállításokkal rendelkező személynél. A tű esés helyett emelkedik. Ez meg szokott változni, amikor a tónuskar visszavált a magas tartományba.

A CB-Méter korlátai

A métert az emberek mentális állapotának mérésére kitűnően lehet használni, de azért nem lehet mindenre alkalmazni.

A méter a test elektromos ellenállását mérve működik. Ez a tény azért tart számot az érdeklődésünkre, mert a ellenállásra az elme és a szellemi lény is hatással van.

Az elme szerkezetét nem célunk itt feltárni, és megfelelő mértékben még csak nem is sikerült megtenni. Az viszont egyértelművé vált, hogy az elmének csak egy része helyezkedik el a testben. A többi része a testhez csak egy bizonyos részbe kapcsolódik.

Ehhez hasonlatosan maga a szellemi lény is lehet, hogy a testben helyezkedik el, de előfordulhat, hogy a testen kívül lehet megtalálni, de azért általában kapcsolatban van a testtel.

Amíg a lény és az elme a testhez elég közel található, a méterről képesek vagyunk hasznos readeket leolvasni. Amikor viszont a lény elkezd a testtől eltávolodni, a métert egyre nehezebben lehet alkalmazni.

Amikor a méter többé nem úgy viselkedik, mint ahogy az elvárható, akkor a személy a méter keretein túlnyúló dologgal foglalkozik. Ez viszont eléggé haladó témakör és semmiképpen nem szabad annak igazolására használni, hogy a mindennapi helyzetekben nem vagyunk képesek a várható reakciót előcsalni.

Méteres szótisztázás

A méter egyik felhasználási területe a félreértett szavak megtalálása és tisztázása.

Amikor egy tanuló átlép egy olyan szót, amelynek a jelentését nem teljesen ismeri, esetleg nem ért egyet a tananyaggal vagy problémái vannak vele, akkor a figyelme egy bizonyos mértékben hozzárögzül a tananyaghoz. A megragadt figyelem egy adag mentális töltést épít fel. Ez pedig, ha a megfelelő helyen vizsgálódunk, akkor readet ad a méteren és felhasználhatjuk arra, hogy a félreértett szóhoz eljussunk.

Számos méterrel végezhető szótisztázási (word clearing, WC) módszer létezik, ezek a leggyakrabban használtak:

  • WC 1: Szabványos clearing ülésen végzik, méterrel. a szakember tárgykörök listáját becsli fel. A szakember a readet adó tárgyakkal és korábbi hasonló tárgyakkal kapcsolatos szavak láncát keresi meg, ezt eddig folytatják, amíg az összes tárgykört le nem tisztázták.
  • WC 2: Tanfolyamteremben végzik méter segítségével. A szótisztázó a méteren lévő tanulóval felolvastatja a szöveget. Minden readet adó szót letisztáznak.
  • WC 4: Tanfolyamteremben végzik méter segítségével. A szótisztázó a tanuló figyelmét a tanult szövegre irányítja és félreértett szavakat igyekszik szúrópróbaszerűen megtalálni. Amikor egy területet letisztáztak, a következőre térnek rá.

Az 1-es módszerű szótisztázás az ezen a tanfolyamon oktatottnál több képzettséget igényel és általában szabványos clearing ülésen használják. A 2-es típusú szótisztázást általában azután végzik, hogy a személy végzett az 1-es módszerűvel. Aki az alapvető szavakat és tárgyköröket még nem tisztázta le, az valószínűleg túl sok readet adó dolgot talál ahhoz, hogy a módszer alkalmazható legyen.

A 4-es típusú szótisztázás elég könnyen végezhető és minden tanulóra alkalmazható.

A szótisztázó megkéri a tanulót, hogy nézzen rá szövegre. Ezt általában oldalanként végzik, de lehet bekezdésenként vagy fejezetenként is csinálni. A tanulót arra kérik, hogy pillantson a szövegre anélkül, hogy elolvasná azt.

Ha a tanuló a szöveget tökéletesen, mindenféle fennakadás nélkül megértette, akkor a szöveg lebegő tűt ad, szemre pedig tisztán olvashatónak tűnik. Ha viszont a figyelme valamin leragad, akkor reakciót kapunk és ezt a reakciót kell közelebbről megvizsgálni.

Ha a szótisztázó reakciót lát, megkérdezheti: Mi volt az? vagy Mit nézel? A tanuló ilyenkor megmondja, hogy mire néz, a reakció pedig valószínűleg újra megjelenik. Az adott szakaszt megbeszélve meg lehet találni a rögzült részt. Ha ez egy bizonyos szó, akkor readet ad.

A szót magát egy értelmező szótár segítségével alaposan le kell tisztázni. A tanuló addig mond vele mondatokat, amíg kényelmesen nem tudja használni. Ekkor általában lebegő tű is megjelenik.

Ha a tanuló valamivel nem ért egyet, akkor azt meg lehet tárgyalni, és ez egy félreértett szó helyének megtalálásához is elvezethet. Persze az is előfordulhat, hogy a tanuló csupán hangot szeretne adni a saját véleményének és a megtanulandó adatokat saját maga is ki akarja értékelni.

Ezek után a tanuló újra rápillant a szövegre. Most már tisztábban láthatónak kell lennie. A szótisztázó további readeket keres és minden megtalált readet közelebbről is megvizsgál.

A tanuló végül képes lesz a szövegre ránézni, a tűje lebeg és a tisztán látja a szöveget.

Ezt a módszer egy nagyobb tanulási anyaggal is el lehet végezni, de a fontosabbakra vagy a megakadás valószínűleg okozó oldalakra is lehet összpontosítani.

Az igazság megtalálása

A méter nem hazugságdetektor. Ha bárminek nevezni lehet, akkor sokkal helyesebb igazságdetektornak hívni, de csak az alany számára igaz dolgokat lehet vele megtalálni.

A métert általában az alannyal együttműködve arra használjuk, hogy a számára igaz dolgokat megtaláljuk. Ezen kívül viszont az automatikus reakcióira alapulva, a beleegyezése nélkül is lehet használni, de ez sokkal képzettebb szakembert igényel.

Ennek a legáltalánosabb példája egy rejtett dátum meghatározása. Egy esemény megtörténtének pontos időpontja a clearing szempontjából is előnyös lehet. Az alanynak viszont néha a leghalványabb elképzelése sincs, ilyenkor kizárólag a méterre támaszkodva találjuk meg az időpontot.

Megmondjuk neki, hogy az időpontot szeretnénk meghatározni. Majd különböző méretű időszakokat ellenőrzünk le, végül a méter reakcióira támaszkodva egyre kisebb tartományokra összpontosítunk, amíg az időpontot meg nem kapjuk.

Valahogy így kezdjük el:

— 1950 után történt? — 1950 előtt történt? — 1950-ben történt?

A readet adó kérdéssel, például az 1950 után történt-tel folytatjuk:

— 1960 után történt? — 1960 előtt történt? — 1960-ban történt?

Tegyük fel, hogy az 1960 előtt történt adott readet. Most tudjuk, hogy az időszak 1951-1959.

— 1955 után történt? — 1955 előtt történt? — 1955-ben történt?

Ekkor például 1955 előtt történt-et kapunk válaszul. Ekkor ellenőrizzük:

— 1951? — 1952? — 1953? — 1954?

Így végül megkapjuk a readet adó évet. Ezt utána hónapokra bontjuk:

— 1952 júliusa előtt történt? — 1952 júliusa után történt? — 1952 júliusában történt?

És így folytatjuk tovább. Folytathatjuk a hónapokra bontással, majd amikor megvan a hónap, akkor napokra bontjuk, amíg a pontos dátumot meg nem kapjuk. A dátum segítségével a napon belüli pontos órát, percet és másodpercet is ki tudjuk nyomozni.

Ez nagy, bonyolult időpontokkal, például több millió évesekkel is elvégezhetjük.

Erre gyakorlat lehet az, amikor megkérünk valakit, hogy írjon le papírra egy kitalált időpontot és azt jegyezze is meg. A szakembernek azt anélkül kell pontosan megtalálnia, hogy az edző egy szót is szólna.

Ez elsőre bűvészkedésnek hangozhat, de teljességgel lehetséges, noha sok gyakorlásra és jó képességekre van hozzá szükség.

A méteren több, ilyen jellegű adatot is hasonló módszerrel lehet megtalálni. Egy nevet ki lehet betűzni, postai címet meg lehet találni és más dolgokat, olyanokat, amelyekre az alany tudatosan nem is emlékszik vagy amelyről nem hajlandó beszélni.

A clearing során általában nem foglalkozunk olyan személyekkel, akik egyáltalán nem hajlandóak beszélni. Ezeken túl az illetőnek általában van némi elképzelése arról, hogy miről beszélünk, és az együttműködése miatt a kívánt információt könnyen meg lehet találni. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az itt említett bonyolult módszerekre van szükség.

Abban az esetben viszont, amikor egy rejtett információt tényleg meg szeretnénk találni, meg kell ismerkednünk a readjeinek jellegével. A különböző emberek különböző módon válaszolnak a méteren igen-nel és nem-mel. Ezt először néhány olyan semleges kérdés feltételével vizsgáljuk meg, amelyekre ismerjük a választ, mint például Józsinak hívnak?, Egy szobában vagyunk?, Van egy elefánt a széked alatt?, és így tovább. Azt vehetjük észre, hogy az igen egy tick, egy megállás, egy emelkedés, egy esés, akármi. Ezek megmutatják az utat azokhoz a dolgokhoz, amelyeket még nem ismerünk.

Gyakorlatok

ME-1: Érintsd meg és engedd el

Szándék:
A tanulót megbarátkoztatni a méterrel.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül, és a méter a tanuló elé van helyezve.
Utasítások:
Az edző felváltva megkéri a tanulót, hogy Érintsd meg a métert és Engedd el a métert. Minden egyes utasítás végrehajtását nyugtázza. Ezt addig folytatja, amíg a tanuló jól nem érzi a méter mellett magát és az teljesen valóságossá nem válik a számára.

ME-2: Ismerkedés

Szándék:
A métert megismertetni a tanulóval.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással mellett ül, a méter előttük van.
Utasítások:
Az edző megkéri a tanulót, hogy az alábbi utasítások egyikét hajtsa végre. Ahogy a tanuló egyre jobban teljesít, az edző növeli a sebességet. Addig végzik, amíg a tanuló minden utasítást késedelem nélkül végre tud hajtani, és könnyedén kapcsolatba tud lépni a méterrel.
  • Érintsd meg a tónuskar gombját.
  • Kapcsold be a métert.
  • Csatlakoztasd a hengereket.
  • Tekerd a tónuskart 2,0-ra.
  • Fordítsd az érzékenységgombot 4-re.
  • Érintsd meg a méter vezetékeit.
  • Csatlakoztasd le a hengereket.
  • Kapcsold ki a métert.
  • Mutasd meg a 4,0-t a tónuskar számlapján.
  • Állítsd az érzékenységet 6-ra.
  • Csatlakoztasd a hengereket.
  • Állítsd a tónuskart 3,5-re.
  • Érintsd meg a hengereket.
  • Kapcsold be a métert.
  • Állítsd a tűt set állásba.
  • Kapcsold a métert test állásba.
  • Érintsd meg az elektróda-csatlakozókat.
  • Kapcsold be a métert.
  • Fordítsd a tónuskart 1,5-re.
  • Húzd ki a vezetékeket.
  • Érintsd meg a hengereket.
  • Állítsd a tűt set állásba.
  • A számlapon mutasd meg a teszt területet.
  • Állítsd az érzékenységet 12-re.
  • Csatlakoztasd a vezetékeket.
  • Állítsd a tónuskart 5,0-ra.
  • Érintsd meg a töltőkábel csatlakozóját.
  • Mutasd meg a számlapon a set területet.
  • Kapcsold ki a métert.
  • Állítsd a tónuskart 5,5-re.
  • Állítsd az érzékenységet 1-re.
  • Húzd ki a vezetékeket.
  • Kapcsold be a métert.
  • Állítsd a tűt set állásba.
  • Teszteld le a métert.
  • Érintsd meg a vezetékeket.
  • Kapcsold ki a métert.
  • Állítsd a tónuskart 2,5-re.
  • Kapcsold be a métert.

ME-3: A méter üzembe helyezése

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a méter ülésekhez történő helyes előkészítését
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással mellett ül, a méter előttük van.
Utasítások:
Az edző a következő utasításokban foglaltakat végezteti el a tanulóval, míg az ismételten tökéletesen és késlekedés nélkül el nem tudja azokat végezni.
  1. Vedd le a méter fedelét.
  2. Az érzékenységgombot tekerd 32-re.
  3. A méter ki-/bekapcsoló gombját fordítsd test-re.
  4. Ellenőrizd, hogy az akkumulátor fel van-e töltve.
  5. A ki-/bekapcsológombot állítsd vissza on állásba.
  6. Helyezd az elektródákat olyan helyre, ahol az alany elérheti azokat.
  7. Csatlakoztasd a vezetékeket.
  8. Ha van tónuskar-számláló, azt nullázd le.
  9. Várj az alanyra.

ME-4: A hengerek kézbevétele

Szándék:
Megtaníttatni a tanulóval a megfelelő henger kiválasztását és biztosíttatni a helyes hengerszorítást
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül, és a méter a tanuló elé van helyezve.
Utasítások:
  1. Az első feladat az alany számára megfelelő mérető méretű henger kiválasztása. A hengereknek akkoráknak kell lennie, hogy az alany azokat kényelmesen, minden feszültség nélkül tartani tudja, és a lehető legnagyobb bőrkontaktust kell tudnia biztosítania. A tanuló az edzővel többféle méretű hengert kipróbáltat, mindegyik esetében lejegyzi, hogy mennyire illik az edző kezébe, és lejegyzi a tónuskar helyzetét. Azt választja ki, amelyik a legjobban illeszkedik és nem okoz magas tónuskart.
  2. Ezután az edző megmutatja a tanulónak, hogy milyen a megfelelő hengerszorítás. A tanulónak minden gyűrűjét le kell vennie. Az edző ezután megkéri, hogy rázza meg a kezét, amíg az laza nem lesz. Ez után a hengereket a tanuló kezébe helyezi, és megmutatja neki, hogy a tenyér természetes görbülete hogyan tartja meg a hengert. Úgy helyezi el a hengert, hogy a lehető legnagyobb bőrfelület érintkezzen.
  3. A tanuló ezek után ugyanígy megmutatja az edzőnek a hengerek helyes megfogását.
  4. Az edző ezek után különböző helytelen hengerfogásokat mutat a tanulónak, és megkéri, hogy azokat javítsa ki. A tanulónak a tűt a számlapon kell tudnia tartani, hogy a tónuskar helyzetét le tudja jegyezni. Helytelen hengerfogás lehet a következő:
    1. A hengereket túl lazán fogja, nem biztosít elegendő kapcsolatot a bőrrel.
    2. A hengereket túl szorosan tartja.
    3. A hüvelykujjat a henger hosszában tartja, nem öleli körül vele.
    4. Az ujjak elemelkednek a hengertől.
    5. Gyűrűket visel.
    6. Egy vagy több ujját eltartja a hengertől.

ME-5: A helyes tónuskar-beállítás

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a tónuskar hamis voltának leellenőrzését és azok kezelését
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül, és a méter a tanuló elé van helyezve.
Utasítások:
Több különféle tényező van, amely miatt a személy tónuskarját helytelenül lehet leolvasni. Mivel a tónuskar a személy állapotának jelzője is egyben, szeretnénk elkerülni, hogy a hamis tónuskar miatt az alany állapotáról téves következtetéseket vonjunk le.
A tanuló a következő tényezőket ellenőrzi le az edzőn (ezek ugyanazok, amelyeket egy valódi alannyal is meg kell tenni). A tanuló ténylegesen leellenőrzi a következőket, nem vár utasításra:
  1. A méter vezetékei kilazultak vagy el vannak törve?
  2. A hengerek nem megfelelő anyagból készültek?
  3. A hengerek nem megfelelő anyaggal vannak beborítva?
  4. A hengerek meg vannak rozsdásodva?
  5. Száraz-e az alany keze, szüksége van kézkrémre?
  6. Túlzottan nedves-e az alany keze, szüksége van hintőporra?
  7. Az alany megfelelően fogja a hengert?
  8. A hengerek túl kicsik?
  9. A hengerek túl nagyok?
  10. A hengerek hidegek?
  11. Van-e az alanynak ízületi gyulladása?
  12. Az alany lazított a henger fogásán?
  13. Az alany fázik?
  14. Az alanynak melege van?
  15. Az alany túl keveset aludt?
  16. Az alany szokásos ébrenléti időszakán kívül vagyunk-e?
  17. Van-e gyűrű az alany kezén?
  18. Az alany cipője szorít?
  19. Az alany ruhája szoros?
  20. A szék kényelmetlen?
  21. Nem megfelelő kézkrémet használtak?
  22. Nem megfelelően kenték fel a kézkrémet?

ME-6: Az érzékenység beállítása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni az érzékenység helyes beállítását
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül, és a méter a tanuló elé van helyezve. Az érzékenység kezdetben 5-re van állítva.
Utasítások:
Az érzékenységet úgy kell beállítani, hogy a henger könnyed szorításának hatására a tű a teljes számlap szélességének 1/3-át [1 1/2 hüvelyket – a fordító] esse. A helyes beállítás biztosítja, hogy a readek kezelhető méretűek, azaz sem túl nagyok, sem túl kicsik nem lesznek. Az érzékenység-beállítás ülésről ülésre változhat, de egy ülésen általában állandó, kivéve ha a tű olvashatatlanná válik.
A métert így kell helyesen megszorítani:
  1. A hengert szabályosan, teljesen hozzáérve, de nyugodtan, mindenféle feszültség nélkül tartsd.
  2. Lassan, fokozatosan és egyenletesen kezdd el szorítani a hengert.
  3. Amikor az ujj lágy részei ellenállásba ütköznek, állj meg.
  4. Fokozatosan engedd vissza a szorításodat oda, ahonnan elindultál.

  1. Az edző egy helyes hengerszorítást végeztet a tanulóval. Ha az edzőnek kétségei vannak, a tanuló az edző karján kell hogy megmutassa, hogy mennyire erősen szorít. Könnyed szorítást szeretnénk kapni, nem szabad erőlködni. A tanulónak meg kell jegyeznie, hogy lassan, fokozatosan kell szorítania, majd ugyanilyen módon kell ellazítania a kezét. Az edző az érzékenységet a számlap 1/3-ára kiterjedő esésnek megfelelően állítja be, majd ezt megmutatja a tanulónak.
  2. Ez után a tanuló végeztet az edzővel helyes hengerszorítást és állítja be az érzékenységet.
  3. Ezek után az edző megmutatja a tanulónak a következő helytelen hengerszorítások hatását:
    1. Túl erősen szorítja meg a hengereket
    2. Túl gyengén szorítja meg a hengereket
    3. Túl gyorsan szorítja meg a hengereket
    4. Szorítás után jobban elengedi
    5. Szorítás után nem engedi teljesen vissza
    6. Az ujját eltartva szorítja meg a hengereket
    7. Szorítás közben elengedi az ujjával és a szorítás végeztével visszateszi
    8. Túl laza kezdeti fogással kezd el szorítani
    9. Több lépcsőben szorít
  4. A tanulónak végül a lehető legtöbb más tanuló helyes érzékenységét kell meghatároznia.

ME-7: A tónuskar mozgatása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a tónuskar helyes mozgatását
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással mellett ül, a méter előttük van.
Utasítások:
Az edző tartja a hengereket és különböző tónuskar-helyzeteket szimulál. Megváltoztatja a fogását a hengereken, majd megvárja, hogy a tanuló beállítsa a tónuskart úgy, hogy a tű a set helyzetbe kerüljön vissza. Ezután az edző újra fogást változtat és megvárja, hogy a tanuló kövesse. Először alacsony (1-es) érzékenységgel kell kezdeni, majd az érzékenységet a feladat nehezítése céljából fokozatosan a maximumig kell növelni. A tanulónak pontosan be kell tudnia állítani a tónuskart. A túlkompenzálás nem megengedett. Ezen túl gyorsan meg kell tudnia csinálni. A tanuló a feladatot akkor teljesítette, amikor a tónuskart minden érzékenységen gyorsan és pontosan képes a megfelelő helyzetbe fordítani.

ME-8: A tónuskar leolvasása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a tónuskar pontos beállítását és leolvasását
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással mellett ül, a méter előttük van.
Utasítások:
  1. Az oktató 0,1-es lépésekben körbefordítja a tónuskart a méteren és minden állást felmond a tanulónak
  2. A tanuló ugyanezt végrehajtja. Addig ismétlik, amíg a tónuskar minden helyzetével kapcsolatban magabiztos.
  3. Az edző a következő listáról különböző állásokat olvas le, a tanuló pedig ezeknek megfelelően állítja be a tónuskart. Ezt késlekedés és túlkompenzáció nélkül kell tudnia megtenni.
    2.34.11.93.54.0
    2.03.94.02.13.2
    5.43.01.73.36.0
    2.93.75.96.24.5
    4.42.83.60.82.5
    3.12.64.23.72.9
    1.93.04.65.33.9
    2.53.52.83.44.9
    0.91.41.63.22.5
    2.15.24.33.42.0
  4. Az edző most véletlenszerűen eltekeri a tónuskart és megkérdezi, hogy az milyen helyzetbe került. A tanulónak a helyzetet mindenféle késlekedés nélkül le kell tudnia olvasni.

ME-9: A tű számlapon tartása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni, hogy a tűt szükség esetén a számlapon tartsa.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanulónak meg kell tanulnia a tűt szükség esetén folyamatosan a számlapon tartani. El kell érnie, hogy a tű a kérdés feltevésekor a számlapon maradjon, de a kérdés feltevése közben nem mozgathatja a tónuskart.
  1. A tanuló különböző mondatokat olvas fel az edzőnek. A hüvelykujjának minden sor végén el kell távolodnia a tónuskartól és a tűnek a számlapon láthatónak kell maradnia. Ha ez nem történik meg, újra kell kezdenie. Alacsony érzékenységgel kell kezdeni, és ahogy a tanuló egyre ügyesebbé válik, úgy lehet azt növelni.
  2. Amikor a tanuló az első részt könnyedén el képes végezni, az edző fészkelődéssel elmozdíthatja a tűt a skáláról. A tanulónak ezt is tudnia kell követnie.

ME-10: A tónuskar lejegyzése

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a tónuskarral történtek lejegyzését
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
Az edző valamit olvas, miközben a hengereket a kezében tartja. A tanuló a métert figyeli, szükség esetén beállítja a tónuskart és lejegyzi az azzal történteket. Egy papírlapra egymás után leírja a méter állását, lejegyzi a blowdownokat (amikor a tű leesik, lent mard é a tónuskart meg kell igazítani). Leírja a blowdown által közrefogott tónuskar-állásokat és BD betűket jegyez mellé. Ha a tónuskart az edző testének mozgása okozta, hasonlóképpen BM-et (body motion, testmozgás) ír le. Az érzékenységet kezdetben alacsonyra állítják és az edző egyre több mesterséges tónuskarmozgást produkál. A gyakorlat végén a tanulónak a tónuskar lefelé történő elmozdulásait (kivéve a testmozgásból eredőket) össze kell adnia. Ezt a számot a lista aljára TA = módon kell leírnia.

ME-11: A tűmozgások meghatározása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a tűmozgások meghatározását és felismerését
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással mellett ül.
Utasítások:
A tanulónak képesnek kell lennie felismernie és létrehoznia a következő tűmozgásokat:
  1. Megakadt
  2. Tiszta
  3. Lebegő
  4. Piszkos
  5. Ereszkedő
  6. Emelkedő
  7. Theta bop
  8. Rockslam
  9. Eltávolodott
  10. Null
  11. Esés
  12. Emelkedés
  13. Megállás
  14. Tick
  15. Azonnali lebegés
  16. Mintaváltozás

  1. A tanuló először mindegyiket sorban meghatározza és bemutatja. A tanuló vagy egy számlapra helyezett ceruzával, vagy a hengerek és a tónuskar mozgatásával utánozza a tűmozgást.
  2. Ezután az edző mutatja be azokat, a tanulónak pedig fel kell ismernie és meg kell neveznie azokat.
  3. Ezután az edző véletlenszerűen nevez meg tűmozgásokat, a tanulónak pedig meg kell határoznia, illetve létre kell hozni azokat. A gyakorlatnak akkor van vége, amikor a tanuló pontosan fel képes ismerni és késlekedés nélkül be tudja mutatni a tűmozgásokat.

ME-12: Testmozgások

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a különböző testmozgások felismerését
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül. Később az edző a tanuló mögé ül, így az nem láthatja, hogy mi történik.
Utasítások:
  1. Először az edző végzi el a lentebb található testmozgásokat a tanulónak és mutatja meg neki, hogy milyen tűmozgásokat hoznak ezek létre.
    • Sóhajt
    • Ásít
    • Mély levegőt vesz
    • Köhög
    • Nevet
    • Összeérinti a hengereket
    • Felemeli egy ujját
    • Forgatja a kezében a hengereket
    • A hengereken dobol az ujjával
    • Megszorítja a hengereket
    • Ellazítja a fogását a hengereken
    • Megvakarja a lábát
    • A ruhájához dörzsöli a hengereket
    • Nyújtózkodik
  2. Amikor a tanuló a reakciók közötti különbséget már könnyen fel tudja ismerni, az edző a tanuló mögé ülve véletlenszerűen kiválasztott mozdulatokat tesz. A tanulónk pontosan meg kell tudnia határozni, hogy az edző milyen mozdulatokat tesz. Egy valódi ülésen a szakemberek a munkalapra nem jegyzik le a testmozgások pontos fajtáját, de tökéletesen pontosan fel kell tudnia ismerni és az érvényes tűmozgásoktól meg kell tudnia különböztetnie azokat.

ME-13: Mit csinál a tű?

Szándék:
A tanulónak mindig tudnia kell, hogy a tű mit csinál
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanulónak egy mondat felolvasása közben meg kell figyelnie, hogy a tű mit csinál és milyen reakciókat mutat. A tanuló egy előkészített listáról állításokat olvas fel az edzőnek. Az edző megkérdezi tőle: Mit csinált a tű, miközben a sort olvastad?, a tanulónak pedig meg kell mondania, hogy a kilenc alapvető tűmozgás közül melyiket jelent meg a méteren. Az edző utána megkérdezi: Volt valamilyen reakció?, a tanulónak pedig meg kell tudnia mondani, hogy a hét tűreakció közül melyeket (lehetett több is) látta. Ezen kívül azt is észre kell vennie, hogy melyik tűreakció mikor történik meg.

ME-14: Tűreakciók létrehozása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a tűreakciók létrehozását
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanulónak a következő tűmozgásokat kell bemutatnia. Ezek a rockslam és az eltávolodott tű kivétel összes lehetséges tűmozgások, amelyeket parancsra nem lehet létrehozni. A tanuló felhozza a szóban forgó tűmozgással kapcsolatos témát. Különböző módszerekkel és különböző témákkal próbálkozik, amíg a kívánt mozgást meg nem kapja.
Alapvető tűmozgások:
  1. Megakadt: Rögzült figyelem, megállva vagy megállítva, kudarc, gyűlölet, harag.
  2. Tiszta: Ha a tű még nem tiszta, kérdezd meg az edzőt, hogy mire gondol és beszéltesd róla.
  3. Lebegő: Jól érzi magát, nem aggódik, vagy ilyen időszakot idéz fel.
  4. Piszkos: Sértések, pongyolán kezelt kommunikáció, nem mondja el, hogy mire gondol.
  5. Ereszkedő: Kifelé fordítja a figyelmét, határozottá válik, felismer valamit.
  6. Emelkedő: Olvasni, valamit megpróbál kitalálni, gondolkodni.
  7. Theta bop: Kilépni a testből, operáció, súlyos sérülések, megrázkódtatás, halál, vágy mindent otthagyni.
Tűreakciók:
  1. Null: Töltéssel nem rendelkező kérdés
  2. Esés: Problémák, egyet nem értések, aggodalmak, veszteség, hazugságok
  3. Emelkedés: Felelőtlenség, nem hajlandó ránézni, zavarodottság, valami túl régóta tartó dolog.
  4. Megállás: A rögzült figyelem rövid pillanata. Mostanában történt dolgok áttekintése.
  5. Tick: kisebb egyet nem értés, vagy bármi, ami nem került napvilágra.
  6. Azonnali lebegés: Hirtelen felismerni valami kellemeset.
  7. A fentiek bármelyike.

ME-15: Egy jel megtisztítása

Szándék:
A tanulóval felismertetni azt, hogy a tű a gondolatra reagál, és megtaníttatni vele, hogy egy bizonyos readet hogyan kell megtisztítani.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
Az edző valamilyen anyagot olvas. A tanuló a métert figyeli. Az edző figyelmét felhívja a látott reakciókra, például Mit olvastál most? Az edző az adott szakaszt újraolvassa, most hangosan. Amikor a tanuló ugyanazt a tűreakciót újra meglátja, akkor megkérdezi felőle az edzőt. Megpróbálja megtalálni, hogy az edző mely pontokon nem ért egyet az olvasottakkal és megkéri, hogy beszéljen róla. Amikor az adott bizonytalanságot vagy egyet nem értést megtalálják és megbeszélik, a reakciónak el kell tűnnie. Az edzőnek természetesen más reakció is lehetnek.

ME-16: Vezetés és a jel megtisztítása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni egy bizonyos read követését és megtisztítását.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
  1. A tanuló megkéri az edzőt, hogy csendesen gondolja végig az elmúlt egy napját. Tekintsd át az elmúlt egy nap eseményeit! Amikor a tanuló egy jellegzetes reakciót, általában egy bizonyos ticket észrevesz, megkérdezi: Mi volt az? Az edző nem válaszol, de több más dologra is gondol, majd ugyanazt az időszakot újra átnézi. A tanulónak fel kell ismernie ugyanazt a reakciót és azt kell mondania, hogy ez ugyanaz volt, mint az előbb. Ezt addig ismétlik, amíg a tanuló könnyen fel tud ismerni egy reakciót.
  2. A tanuló most a tű mindenféle reakcióját keresi. H a tű tiszta, valaki mással kell próbálkoznia. Ha nem tiszta, megkérdezi az edzőt, hogy mire gondolt, amikor a tű reagált. Szükség esetén egy jellemző reakciót az ez vagy az szavakkal követ. Beszélteti róla az edzőt, amíg a tű tiszta nem lesz.

ME-17: Kommunikáció és piszkos tű

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni, hogy a kommunikációs hibák hogyan piszkolják be a tűt és hogyan lehet azt megtisztítani.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanuló egy előre elkészített listáról kérdéseket tesz fel az edzőnek. A helyes kommunikáció különböző szabályait megszegi, amíg az edzőnek a tűje piszkos nem lesz. Ezután újra megtisztítja azzal, hogy megkérdezi: Tettem valamit, amin rögzült a figyelmed?, majd hagyja, hogy az edző elmesélje a mondanivalóját. A tanuló csak addig kommunikál hibásan, amíg a tű piszkos nem lesz.
  1. Kételkedj minden válaszban és lekezelően kérdezz
  2. Mielőtt még befejeződnének, vágj közbe a válaszokba.
  3. Érts félre minden választ vagy egyszerűen ne akard azokat megérteni.
  4. Tegyél úgy, mintha nem hallanád a válaszokat és ne nyugtázd azokat.
  5. Úgy tedd fel a kérdéseket, hogy azok ne jussanak át.
  6. Te magad válaszold meg a kérdéseket vagy változtasd őket valami mássá.
  7. Folyamatosan kérdezgesd az edzőt, hogy nincs-e valami baj.

ME-18: Azonnali reakciók

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni az azonnali reakciók felismerését. Ezek azért fontosak, mert így döntjük el, hogy az ülés során mivel foglalkozunk.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanuló egyesével állításokat olvas fel. Az edző mindegyik állítás után megkérdezi: Volt azonnali reakció? Ha igen, Mi volt az?
A tanulónak meg kell tudnia különböztetni az azonnali reakciókat a nem azonnaliaktól. Az azonnali reakció egy nagyobb gondolatnak pontosan a végén jelenik meg. A reakció pontos fajtáját is meg kell figyelnie.

ME-19: Ellenőrizni, hogy egy kérdés readel-e

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni annak a leellenőrzését, hogy egy adott kérdés ad-e readet. Meg kell tudnia állapítania, hogy egy kérdés a clearing szempontjából töltött-e vagy sem.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanuló az általános kérdések listájáról esz fel kérdéseket. El kell tudnia dönteni, hogy egy adott kérdés ad-e readet vagy sem. A legbiztonságosabban a következő módon teheti meg, ugyanis így több lehetősége lesz readet kapni:
  1. Kérdezd meg, hogy mit jelent a kérdés: Mit jelent számodra ez a kérdés? Szükség esetén tisztázz minden szót. Az az azonnali reakció, amelyet a kérdés megkapásakor vagy a meghatározás megadásakor ad neked, érvényesnek számít.
  2. Ellenőrizd le a kérdést: Leellenőrzöm a kérdést: … Az azonnali reakció érvényes.
  3. Ha még mindig nincs reakció, lehet, hogy el van nyomva vagy le van értékelve, mind a kettőt ellenőrizni kell. Azon a kérdésen, hogy __________, van-e valami elnyomva? vagy Azon a kérdésen, hogy __________, van-e valami leértékelve? Ha ezek bármelyike readet ad, tudd meg, hogy milyen mondanivalója van ezzel kapcsolatban. Az azonnali reakció átmegy az igazi kérdésre és érvényesnek számít.
  4. Ha a kérdés érvényes, tedd fel az edzőnek és válaszoltasd meg. Ha nem ad readet, térj át a következő kérdésre.

ME-20: Felbecslés és a readek felismerése

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni egy lista felbecslését és az azonnali readek felismerését.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanuló az előre elkészített kérdések listáját becsli fel. Amikor egy azonnali readet kap, megáll, felteszi a kérdést az edzőnek és megválaszoltatja. Ez után folytatja a felbecslést.

ME-21: Felbecslés és a legnagyobb readek kiválasztása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a readek megkülönböztetését és a legjobb kiválasztását.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanuló felbecsli az előre elkészített kérdések listáját. Végigmegy rajta és minden readet sF, F, LF vagy LFBD jelekkel azonnal lejegyez, ahogy azokat megkapja.
Ezek után a három legnagyobb readet adó kérdést kiválasztja és azokat az edzőnek felteszi.

ME-22: Kétirányú kommunikáció és a tételek kiválasztása

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a readek lejegyzését, miközben az edzővel beszél.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanuló kétirányú kommunikációt fenntartva az eltelt napjáról kérdezi az edzőt, miközben figyeli a métert. Mit csináltál ma? A kommunikáció fenntartásához ezzel kapcsolatban további kérdéseket tehet fel. Nem tehet értékelő vagy leértékelő megjegyzéseket, nem is kérdezhet ilyeneket, csak a szükséges dolgokat, amellyel a beszélgetést folytatni lehet. Minden az edző által elmondott dolgot olvashatóan le kell írni egy lapra.

ME-23: Felbecslés tónuskarmozgással

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni egy lista felbecslését és tónuskarmozgás alapján egy tétel kiválasztását.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
A tanuló végigmegy a témakörök listáján, és megkérdezi az edzőt: Hogy érzed magad a __________-val kapcsolatban? Az edző elmondja, hogy hogy érzi magát az adott dologgal kapcsolatban. A tanuló vezeti a munkalapot és minden tónuskarváltozást lejegyez. Miután végez a listával, minden egyes témára összeadja a tónuskarmozgásokat és a legtöbb mozgást tartalmazót kiválasztja.

ME-24: A látószög növelése

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni azt, hogy a métert akkor is lássa, amikor nem néz rá közvetlenül.
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül. A métert üléshez állítják fel.
Utasítások:
Az edző fogja a hengereket és readeket utánoz. A tanuló minden readet ott szóval jelez, még amikor felváltva különböző irányokba is néz. A tanulónak mind a nézett dolgot, mind az adott readet le kell tudnia szavakkal írni.
  1. Nézzen egyenesen előre.
  2. Nézzen az ölébe.
  3. Olvasson a métertől jobbra található anyagot
  4. Olvasson a métertől balra található anyagot
  5. Nézzen jobbra
  6. Nézzen balra

ME-25: Időpont-meghatározás

Szándék:
A tanulóval megtaníttatni a rejtett dátumok megtalálását
Elhelyezkedés:
A tanuló és az edző egymással szemben ül.
Utasítások:
  1. Az edző kiválaszt 1 és 10 között egy számot. Amíg az edző csendben marad, a tanuló megkeresi azt a méteren. A tartományt felosztva kérdezgeti: Nagyobb, mint (5)? Kisebb, mint (5)? A szám (5)?, majd kiválasztva a reakciót adó választ a tartományt tovább szűkíti, mindaddig, amíg már csak egy választás maradt. Csak akkor folytasd, amikor a tanuló ezt bármikor könnyen meg tudja csinálni.
  2. Az edző most egy évszámot is tartalmazó időpontot választ ki, lehetőleg olyat, amelyik számára valamilyen jelentőséggel bír, ilyen például a születésnapja. Ezután a tanuló ezt az időpontot megkeresi a méteren. Ezt az időszakok felosztásával és a reakciók vizsgálatával csinálja. 1950 előtt történt? 1950 után történt? és így tovább.

Listák

Általános kérdések

  • Hogy hívnak?
  • Milyen idős vagy?
  • Hol laksz?
  • Milyen autót vezetsz?
  • Hol születtél?
  • Szeretsz moziba járni?
  • Láttál már elefántot?
  • Mennyi az idő?
  • Milyen könyveket szeretsz?
  • Tanultál filozófiát?
  • Mekkora cipőket hordasz?
  • Ismersz egy jó vízvezeték-szerelőt?
  • Milyen embereket kedvelsz?
  • Süt a nap?
  • Hogy jutottál ide?
  • Hiszel az UFO-kban?
  • Ügyesen meg tudsz javítani dolgokat?
  • Melyik a kedvenc tantárgyad?
  • Szereted az állatokat?
  • Milyen országokban voltál már?
  • Mit gondolsz a bokszról?
  • Most itt vagy?
  • Szoktál néha joghurtot enni?

Kijelentések

  • A szoba nagyon fényes.
  • Van később egy találkozóm.
  • Most sokkal jobban érzem magam.
  • Érdekes személynek tűnsz.
  • Ez egy különös teendő.
  • Annyira boldoggá tettél!
  • Három kilométer magas vagyok.
  • A gyomromban feszültséget érzek.
  • Úgy érzem, hogy mindjárt kiugrok az ablakon.
  • Ki tudsz lépni a testedből?
  • Szédülök.
  • Nem tudom, mi történik.
  • Hirtelen megértettem, hogy mit jelent ez az egész.
  • Az a padló nagyon lapos.
  • Te vagy a 10 000 évvel ezelőtti férjem reinkarnációja.
  • Az arcod elhomályosult.
  • Nem tudom elhinni, hogy a clearing működik.
  • Azon gondolkozok, hogy lebeg-e a tűm.
  • Ez a szék túl puha.
  • Úgy érzem, hogy szakember segítségére van szükségem.
  • Egy gorilla áll mögötted.
  • Mikor kezdődik a tényleges clearing?
  • Viszket a lábam.
  • Talán zongorázhatnék.
  • Ez egy nagyon jó kérdés volt.
  • Nem tudom, tényleg nem tudom.
  • Akárhová mész, ott vagy.
  • Nem mondasz semmit.

Közlekedés

  • Busz
  • Sugárhajtású repülőgép
  • Autó
  • Kerékpár
  • Kétfedelű repülőgép
  • Motorkerékpár
  • Motorcsónak
  • Vonat
  • Komp
  • Tricikli
  • Vitorláshajó
  • Elefánt
  • Cipelve
  • Lóhát
  • Evezős csónak
  • Lovaskocsi
  • Görkorcsolya
  • Szán
  • Gőzmozdony
  • Lift
  • Ejtőernyő
  • Mozgójárda
  • Tutaj
  • Űrhajó
  • Metró
  • Villamos
  • Teleportáció

Gyümölcsök

  • Alma
  • Banán
  • Szőlő
  • Narancs
  • Körte
  • Eper
  • Barack
  • Pisztácia
  • Egres
  • Grapefruit
  • Szilva
  • Ananász
  • Mogyoró
  • Nektarin
  • Avokádó
  • Citrom
  • Málna
  • Lime
  • Szeder
  • Cseresznye
  • Kókusz

Szójegyzék

Ability Meter
Népszerű brit méter.
Alacsony tónuskar
2,0 alatti tónuskar.
Alany
A hengereket tartó személy.
Alapvető tűmozgás
Amit a tű kérdés feltétele nélkül tesz.
Azonnali reakció
Hirtelen változás a tű mozgásának jellegében.
Azonnali read
Pontosan egy kimondott vagy gondolt nagyobb gondolat végén jelentkező esés.
Beragadt tű
Mozdulatlan tű.
Bio-visszacsatolás
A test vagy az elme különböző, az elektromos ellenállás, hőmérséklet, vérnyomás, stb. tekintetében végzett megfigyelése.
Blowdown (lerobbanás)
A tű hirtelen esése, mely során a tónuskart el kell fordítani.
CB-Meter
Clearing Bio-feedback Meter
Clearing (megtisztítás)
Olyan eljárás-sorozat, mely segítségével az elme tartalmát megvizsgáljuk és felszabadítjuk. Egy mentálisan ellenálló területet hozunk előtérbe, és addig tekintünk rá, amíg jobban meg nem értjük azt.
Clearing Bio-feedback Meter
A méterre ezt a nevet használjuk. Ezen túl az Ausztrál Alphametrics Méter-t is így hívják.
Dátumozás
A méter segítségével egy rejtett időpont megtalálása.
Drótok
A hengereket a méterrel összekötő vezetékek.
E-Méter
Elektro-pszichométer, a méter Szcientológia Egyházban használt változata.
Edző
Aki valakinek segít, hogy egy gyakorlatot elsajátítson.
Elektróda
Az alany bőrével érintkező tárgyak valamelyike. Általában kézbe fogható henger, néha talp alá tett fémlapok.
Elektróda-csatlakozó
Az a csatlakozó, amely a henger vezetékeit a méterhez kapcsolja.
Ellenállás (alkatrész)
Egy olyan elektromos alkatrész, amely egy bizonyos mértékben akadályozza az elektromos áram haladását.
Ellenállás (fogalom)
Az elektromos áram akadályozásának mértéke.
Eltávolodott tű
Egy nagyjából 1-2 hüvelyken át nagyon egyenletesen és gépiesen előre-hátra mozgó tű.
Emelkedés
A tű balra történő mozgása.
Érzékenység
A tűmozgások méretének beállítása. A magasabb érzékenység nagyobb tűmozgást, a kisebb érzékenység csekélyebb tűmozgást ad. A megfelelő érzékenység alanyról alanyra és időről időre változik.
Esés
A méter számlapján jobbra történő tűmozgások összefoglaló neve. Másik, pontosabb jelentése a számlapon a 3/4 és az 1 1/4 közötti read.
Felbecslés
Kifejezések vagy kérdések listáján végighaladni, hogy megtudjuk, melyik ad méterreakciót.
Galvanikus bőrellenállás-mérő
A méter egy másik elnevezése.
GSR
Galvanikus bőrellenállás (galvanic skin response).
Hamis tónuskar
A tónuskar nem megfelelő elektromos kontaktus miatt történő beállítása.
Hengerek
Az általunk használt kézben tartott elektródák.
Hengerszorítás
A hengerek finom, fokozatos megszorítása, mely segítségével az érzékenységet be lehet állítani.
Lebegő tű
Egy lassan és ritmikusan, minden külső tényezőtől zavartalanul történő előre-hátra mozgás.
Kis esés (small fall, sF)
Egy 1/4 és 3/4 hüvelyk közötti méretű read.
Magas tónuskar
3,5 feletti tónuskar.
Megállás (stop)
A tű egy rövid ideig nem mozog.
Mentális tömeg
Ellenállással rendelkező dolog az elmében.
Méter
Általános kifejezés a clearing bio-visszacsatolás méterek valamelyikére.
Nagy (hosszú) esés
1 3/4 hüvelyknél nagyobb esés.
Nagy esés, blowdown
Egy olyan nagy esés, amely a számlap jobb szélén marad és amely miatt a tónuskart meg kell igazítani.
Nagyobb gondolat
Egy elgondolt vagy kimondott teljes gondolat.
Négyes stádium
Az eltávolodott tű régi elnevezése.
Normál tónuskar
2,0 és 3,5 közötti tónuskar.
Null
A kérdésre nincs tűválasz.
Piszkos tű
Rángatódzva, rendszertelenül mozgó tű.
Poligráf
Hazugság-felismerő. Az egyik bemenete a bőrellenállás.
Potenciométer
Változtatható ellenállás, röviden poti vagy potméter. A tónuskar egy potenciométerhez kapcsolódik.
Pszicho-galvanométer
A korai méterekre használt elnevezés.
Read
Egy bármilyen méretű esés.
Reakció
A tű mozgásának hirtelen megváltozása.
Rockslam
A tű őrült előre-hátra mozgása.
Set (beállítva)
A tű számlapjának meghatározott kezdőpontja.
Szabad tű
A lebegő tű másik neve.
Szakember
A métert kezelő személy.
Számlap
A számlapon vannak a beosztások, amelyek a readek méretét jelzik, egy set (beállítva) kiinduló állapot és egy teszt terület, amely segítségével az elem töltöttségének állapotát lehet ellenőrizni.
TA (tone arm)
A tónuskar rövidítése.
Talp-elektródák
Az elektródák egy másik fajtája, amelyekre az alany a csupasz talpával lép rá.
Teszt
A számlap egy tartománya. Amikor a ki/be/teszt gomb teszt-re van állítva, a tűnek ide kell lendülnie, jelezve, hogy az elemek teljesen fel vannak töltve.
Theta bop
A tű gyors, egyenletes tánca, másodpercenként 5-10-szer ismétlődik.
Tick
A tű megrándulása.
Tiszta tű
A tű lassú, semmitől sem befolyásolt mozgása.
Tónuskar
Az ellenállás nagyobb fokozatainak beállítása. A mentális tömeg jelenlétéről nyújt információt.
Tónuskar számlap
A tónuskar lehetséges beállításainak mutatója, 0,5-től 6,5-ig van beosztva.
Tónuskar-mozgás
A tónuskar lefelé történő mozgásainak összege. Jó indikátor.
Tónuskar-számláló
Egy számláló, amely a tónuskar lefelé történő mozgásait összegzi.
Töltés
Az elmében található elektromos energia, mely közelebbről megvizsgálva kisül.
Trim
E-métereken ezzel a gombbal lehet kalibrálni a métert.
Az ellenállásban bekövetkező apró változások jelzője.
Tűmozgás
Amit tű csinál.
Vezetés
Az alany irányítása az ez … ez … szavakkal, amikor egy bizonyos reakció megjelenik.

A CB-méter tanfolyam vége