10. KÜLÖNBÖZŐ JEGYZETEK
- 10.1. Rend és káosz
- 10.2. A legalapvetőbb célok
- 10.3. Fénysebességnél gyorsabb utazás
- 10.4. Veszteség és érzelmek
- 10.5. A csakrák
- 10.6. Az univerzum gépezetek
- 10.7. Az egyesített szerkezet elmélete
- 10.8. Az életek közti implant
- 10.9. Önmagunk tanítása
- 10.10. A játszma tónusskála
- 10.11. Az Otthon Univerzum valenciajátékának termináljai
- 10.12. Az idő visszaállításának elmélete
- 10.13. Az előző életek kutatása
- 10.14. Különböző jegyzetek
- 10.15. Még néhány keleti technika
- 10.16. A megvédeni nyomógomb
- 10.17. Birtoklóság célok
- 10.18. Választások
- 10.19. Számítógépek
- 10.20. Etika és erkölcs
- 10.21. Posztulátumok
- 10.22. Utószó
1992. december 17.
10.1. Rend és káosz
10.2. A legalapvetőbb célok
10.3. Fénysebességnél gyorsabb utazás
10.4. Veszteség és érzelmek
10.5. A csakrák
10.6. Az univerzum gépezetek
10.7. Az egyesített szerkezet elmélete
10.8. Az életek közti implant
10.9. Önmagunk tanítása
10.10. A játszma tónusskála
10.11. Az Otthon Univerzum valenciajátékának termináljai
10.12. Az idő visszaállításának elmélete
Az itt közreadott elmélet annyira hihetetlen, hogy még én is kételkedem benne valamennyire és fenntartásaim is vannak. Ha igaz az elmélet, akkor ez beláthatatlan következménnyel járhat. Olvasásra a legelrugaszkodottabb tudományos-fantasztikus elméletre emlékeztethet, messze meghaladva a szokásos űroperett stílusú anyagot, amivel találkozni szoktunk. Mint pc, nincsenek kétségeim az itt leírt események valódiságát illetően. Magasszintű valóságtartalmat mutattak és meggyőző E-méter viselkedésssel jártak, az időpont meghatározása tiszta jeleket adott, futatáskor kisültek a dolgok és a megfelelő lezáró jelenségig futottak. Auditorként K/F-ezés nélkül mindent lefuttatok, amit a PC szolgáltat. Viszont mint kutató feltételeznem kell, hogy az események sok álfelidézést tartalmazhatnak és a levont következtetések is hibásak lehetnek. Végső soron kiderülhet, hogy az egész csupán eltorzított és időben elcsúszott régi eseményből áll. Ám nem lenne helyes, ha visszatartanék életfontosságúnak bizonyulható információkat, még ha esetleg nem is felelnek meg a valóságnak. Szóval itt van. Csak óvatosan dolgozd fel és ne erőltesd rá senkire.
Mielőtt belemélyednék az elméletbe, szeretném világossá tenni, hogy az ülés alatt szerzett információk hogyan vezethetnek félre valakit. Sok évvel ezelőtt egy PC-t dianetikával kezeltem és elkezdett futtatni egy eseményt, amelyben behatolók szállták meg és implantálták. Az esemény fuldoklás erős szomatikáját tartalmazta.
Mindez "múlt éjjel" történt. Először azt gondoltam, hogy vagy az időpont rossz vagy erős az álfelidézés. Ám nem estem neki a pc-nek, hogy kijavítsam az időpontot. Ez hiba lett volna, mert az esemény ideje megfelelt a valóságnak. A PC-től kapott adatok is igaznak bizonyultak és az esemény a könyv szerint futott. Ha még egyszer utoljára nem vettük volna át az eseményt, akkor vagy kételkedtem volna a PC adataiban, vagy őrült elméleteket gyártottam volna ufonautákról, akik emberek házaiba belopakodnak és agymosást végeznek. Mint kiderült, a PC-nek nagyon is valóságos álma volt arról, hogy agymosást végeztek rajta, mialatt a macskája az arcán feküdt. Emiatt fuldoklott és valami dorombolásszerű dübörgést is hallott, ami egy implant beültetésének velejárója lehetett. A tanulság az, hogy mindig fogadd el PC adatait, bármennyire is őrültségnek és logikátlanságnak tűnik is, de ne következtess elhamarkodottan a hiányos információk alapján.
1. Zsebuniverzumok
Egész idő alatt azt feltételeztük, hogy mi a fizikai világegyetemben fő részében vagyunk. Látjuk a körülöttünk lévő, csillagokkal teli galaxist és feltételezzük, hogy ez mind ott van és mi ennek részei vagyunk, valamint hogy ez a galaxis egyike azon galaxiscsoportoknak, amelyekből a jelenlegi fizikai világegyetemünk áll. Elég jellegzetesen néz ki, különbözik a Mágia Univerzumától. A PC-kben nem nehéz ebben a galaxisban játszódó űroperett eseményeket találni.
Viszont a nagyméretű, kiforrott, egyetértésen alapuló világegyetemeken kívül más is létezik. Az implantálásra, történetek elmesélésére, stb. használt kis, független univerzumok mellett a nagy univerzumok is rendelkezhetnek kicsiny oldalsó zsebekkel. Ezek a zsebuniverzumok nem egészen függetlenek. Az elsődleges univerzumhoz kapcsolódnak és többnyire azzal azonos törvényeik vannak. Viszont a törvények egy kicsit különböznek és a téridő egy kicsit eltolódik az elsődleges univerzumhoz képest. A kis oldalsó univerzumok téridejét anélkül lehet manipulálni, hogy a hatalmas, egyetértésen alapuló univerzumhoz hozzá kellene nyúlni.
Az Otthon Univerzum átjárószintje nem volt más, mint egy egyszerű, egyetértésen alapuló univerzum, amely egyben viszonyítási pontként is szolgált és amiből kis zsebuniverzumokat lehetett felépíteni. A zsebuniverzumok megfeleltek a résztvevő thetánok egyéni otthon univerzumainak.
Még a Szimbólumok Univerzumának idejében is elég gyakoriak voltak a zsebuniverzumok. Nem volt szokatlan, hogy valaki egy falon található festménybe belelép és egy másik háromdimenziós térbe kerül, amelyet a nagy, megegyezésre alapuló Szimbólumok Univerzumának egyik zsebeként is fel lehetett fogni.
A zsebuniverzumok száma nagyon megritkult, de még mindig lehetséges az, hogy összejöjjön egy csoport OT, a téridő általános szerkezetét egy kicsit megcsavarja és egy zsebuniverzumot hozzon létre. Bár a zsebek gyakran kicsik szoktak lenni, de akár ezt a naprendszert is tartalmazhatják. Egy ilyen zsebet a galaxis előre eltárolt képével is körbe lehet venni, vagy a jelenlegi galaxis valóságos képét is át lehet bele irányítani. Egy ilyen építménybe mindenféle nemkívánatos elemet vagy az elítéltet be lehet zárni.
Számítana-e, hogy a fizikai univerzum fő része helyett egy zsebuniverzumban vagyunk? Sajnos igen. Ha mi téridő zsebben vagyunk, akkor lehetővé válik a börtöngépezetet irányító lények számára, hogy olyan módon manipulálják a téridőt, amelyet egy teljes méretű fizikai univerzum esetén nem lehet megtenni. A helyi téridőt a legapróbb részletében arra lehet tervezni, hogy a Földet börtönként használják. Akkor mindenki egy bolygón tartózkodik és lehetővé válik a teljes zsebuniverzum népességének implantálása, ha szükséges.
2. Menny és pokol
Ezelőtt nem hittem a menny és a pokol létezésében. Azt gondoltam, hogy ezek egyszerűen arra szolgálnak, hogy az embereket becsalják vagy bekergessék az életek közti implantokba. Az időnyom futtatásakor ezek a dolgok sosem jelentek meg a Föld előtt az űroperában vagy bárhol máshol a fizikai univerzumban. Effajta képzetek megjelentek ugyan a Mágikus univerzumhoz hasonló helyeken, de az egészen eltér a mostanitól.
Viszont a jelenkori személyes GPM tételeinek futtatása szinte mindegyik földi életem emlékeiből feltárt valamit és néhány olyan időszak is előjött, amelyet a mennyországban, a pokolban vagy purgatórium jellegű életek közti adminisztrációs területen töltöttem. Szóval lehet benne valami és ez egy helyi jelenségnek tűnik, ami csak a időnyom legutóbbi, földi részére érvényes.
A mennyet és poklot inkább a buddhista elméletek alapján használják, nem pedig a kereszténység által tanított abszolút módon.
Ha valaki különlegesen jó életet él, például feláldozza magát másokért, akkor valamelyik mennyben kaphat egy kis pihenőt. Ezzel kapcsolatos tapasztalatom az, hogy mindez nagyon szép, de többnyire átverés az egész. Én ténylegesen csak pár hetet éltem át az elején és a tartózkodásom vége felé, közötte pedig egy implant azt mondta nekem, hogy pár száz évig éreztem jól magam. A képzetek túlságosan munkaigényesek ahhoz, hogy költséghatékonyak legyenek és hogy a menny érintőleges megtapasztalásán kívül többet nyújtsanak.
Ami a poklot illeti, arra számítanak, hogy majd az ártó tett-motivátor sorozattal fogod büntetgetni magad. Viszont amikor ez nem jár sikerrel, ugyanis az ártó tettek nem valóságosak, akkor a valóságérzetedet pokolban töltött idővel változtatják meg.
Sajnos a jóról és rosszról alkotott ítélkezéseik önkényesek. A fizikai univerzum szabályainak megsértéséhez hasonló dolgok gonosztettnek számítanak. Ha bármi is igaz a jelenlegi vallásos babonákból, akkor az életek közti fiúk Jézust a csodatettei miatt valószínűleg pokolra ítélték. Ő pedig valószínűleg szétszaggatta azt a helyet és rengeteg embert vezetett ki onnan, ahogy azt Dante leírta.
A pokolban tartózkodás után (ami általában nagyon rövid ideig szokott tartani), az embert jóvátétel céljából életek közti adminisztratív munkára állítják be. Ott az ember évtizedeket tölt el aktatologatással vagy bármivel, ami az életek közti gépezetet működésben tartja.
Ha egy jó ügy érdekében követtél el gonosztetteket, akkor áldozat helyett általában démonként küldenek le a pokolba, hogy másokat kínozz. Ettől azt várják, hogy megundorodj magadtól és hogy elcsituljanak a bűnös vágyaid, miközben tulajdonképpen nem büntetnek meg, mert jót tettél.
Ennek a zsebuniverzumnak az istene alapvetően egy börtönőr. Ő és a munkatársai szintén elítéltek, csak ők olyan gonosztevők, akik nagy szolgálatot tettek a birodalomnak és jutalomként istent játszhatnak, miközben száműzetésben vannak, mert a birodalom nem akarja a maga közelében tudni őket. Megjegyezném, hogy egy helyi rosszkedvű isten létezése se nem bizonyítja, se nem cáfolja egy legfelsőbb lény létezését. Az a théta áramlás, amellyel némely szent ember kapcsolatba lép, bizonyosan nem ennek a kicsinyes helyi zsarnoknak a megnyilatkozása.
A Tibeti halottaskönyv szerint sok különböző kinézetű és minőségű menny és pokol létezik, némelyik magasabb vagy alacsonyabb szintű, mint a többi. Úgy gondolják, hogy a legtöbb menny csupán olyan szórakoztató hely , amelyekben igazi spirituális fejlődést nem lehet elérni. Buddha az egész körforgást csapdának tartotta, beleértve a mennybemenetelt és a pokolba kerülést is.
Az életek közti terület, beleértve a mennyet és a poklot is, látszólag a fizikai univerzumhoz képest eltolva található. (Lásd a többi fejezetet, ahol a négydimenziós képzeteket tárgyalom.) Ezen a helyen ha exteriorizálsz és a negyedik irányban eltávolodsz anélkül, hogy a másik megszokott három irányban mozognál, a menny és a pokol különböző képzeteit találhatod meg. A különböző "megszálló" létesítmények, implantáló gépezetek, stb. mind ebben a különös irányban találhatóak. Ezért van az, hogy amikor exteriorizálsz, akkor olyan marsi bázisokat és Vénusz körül keringő űrállomásokat találhatsz, melyek távcsővel nem láthatók. Egy kicsit a 4. irányban mozdultál el.
Csak azért találhatunk négydimenziós szerkezetet, mert egy börtön területén vagyunk. Az érzékelés és a legtöbb képzet még valamivel az Otthon Univerzum előtt háromdimenzióssá szűkült. Viszont a a négydimenziós tereket (nagy nehézségek árán) még mindig lehet kezelni és ezeket börtönök építésére vagy implantálásra használják, ugyanis ezek nehezen érzékelhetők és felfoghatók.
A zsebuniverzum úgy tűnik, hogy 1,3 fényévnyire nyúlik ki. Ebben a távolságban 12 "állatövi tömeg" található, amelyek valójában a négydimenziós téridőt manipuláló és létrehozó állomások. Azért hívom őket állatövi tömegeknek, mert az állatöv 12 jegyének felelnek meg és az életek közti területek implantjai részeként egy kis asztrológiai minta belehelyezésére használhatók. Ezen a távolságon kívül a megszokott téridő található. Odakint az univerzumnak egy négydimenziós vastagsága van, de mindegyik réteg egyforma. Itt a börtönben szétfeszítették az széleket és ezeket használták a hamis mennyhez és pokolhoz, valamint ezek szolgáltatják a földi valóság másolatainak tárolóhelyeit, így a felvételeket később szükség szerint újra felhasználhatják.
3. A lehetetlen események
Már egy ideje van néhány furcsa félretett gondolatom, például olyan érzések, hogy az 1960-as években egy nukleáris háborúban haltam meg, hogy már foglalkoztam szcientológiával azelőtt, stb. Látszólag mindegyik képtelenség volt és álfelidézésként félresöpörtem őket.
Egy napon elhatároztam, hogy félreteszem az ésszerű gondolkodást és megnézem, hogy tudom-e futtatni az 1960-as nukleáris háborús eseményt. Arra számítottam, hogy miután párszor lefuttatom és eltávolítok róla némi töltést, majd valami olyasmit kapok, amiről végül kiderül, hogy az valójában egy régebbi esemény. Ehelyett a következőt kaptam:
1963-ban Richard M. Nixon lett az elnök, miután 1960-ban egy hajszálnyival megverte Kennedyt. Nagyon rosszul kezelte a kubai rakétaválságot és a dolgok addig fajultak, hogy küszöbön állt a nukleáris háború. Én az iskolában voltam, amikor letereltek minket az alagsorba. Ez kb. reggel negyed tízkor történt. Elmondták nekünk, hogy 8:32-kor megindítottuk az első nukleáris csapást. Hogy az oroszok nehogy gyanút fogjanak, a nyilvánosságot nem figyelmeztették, amíg az oroszok ellentámadást nem indítottak. Az ezzel kapcsolatos hang- és a képfelidézés nagyon valóságos volt (az iskolaigazgató-helyettes azt mondta nekünk, hogy "uraim, kitört a háború", stb.) 9:26-kor ránk szakadt a mennyezet, ahogy a nukleáris robbanás elpusztította a várost.
Általában amikor meghalunk, akkor egy asztráltestben lépünk ki a testünkből. Viszont az erős sugárzás ezt az energiatestet a fizikai testtel együtt széttépte és olyan érzésem támadt, mintha nem csak a testileg haltam volna meg, hanem mint lélek is. Emlékszem arra, hogy miközben megpróbáltam a tűzvihar fölé emelkedni, a szellemi testem energiamezeje és anyaga darabokra szakadt és kétszeres halált haltam.
Ezután nem volt semmi. Csak a feketeség.
Ekkor mintha valamilyen magasabb térben ébredtem volna fel. Sötét volt és nem érzékeltem semmit, de egy nyomást éreztem, ami megpróbált visszanyomni és újra elaltatni. De ellenálltam.
Ezután mintha fények köröztek volna körülöttem a távolban és látszólag énekeltek, de nem volt hang, csak szándék. Az éneklés benyomása valószínűleg egy erős szubjektív érzés volt, mintha egy erős, szándékot implantáló energiahullámmal találtak volna el. A nekem szóló szándék pedig azt tartalmazta, hogy menjek vissza a Földre.
Ezután a Föld felett, arra letekintve találtam magam és láthattam a felszíni robbanásokat. Majd fokozatosan tudatára ébredtem a több millió másik lénynek, akik ott keringtek velem és mindegyikük a világ pusztulását nézte és egyre több és több lény csatlakozott hozzánk, ahogy mind többen haltak meg. Nem csak a halál miatt voltunk szomorúak, hanem azért is, mert mindennek vége volt. Bármilyen implant vagy parancs befogadására készen álltunk, amely segített volna valamit a helyzeten.
Ekkor a köröző fények újra megjelentek, körülöttünk és a Föld körül keringtek és ezúttal azt énekelték, hogy "menj vissza 1957-be".
Ekkor hirtelen február lett és éppen havazott. A gyermeki testem ott állt egy hókupac tetején és ellenállhatatlan vonzódást éreztem feléje. Majd mindent elfelejtettem a jövőről, összeszedtem az eredeti 1957-es tapasztalataimat és emlékeimet és onnan éltem tovább.
Ezúttal Kennedy egy halszálnyival megverte Nixont és mindent másképp történt.
Jó néhányszor keresztülmentem ezen az eseményen, de semmi téveset nem találtam benne, kivéve hogy teljesen lehetetlen, hogy valaha is megtörténhetett.
Így megpróbáltam hasonló dolgokat találni és az eltelt éveket és a földi dátumokat külön-külön próbáltam meg méterrel felbecsülni, mint olyan dolgokat, amelyeknek nem kellett szükségszerűen egybeesniük. 1957 számos példányára találtam, különböző évekkel ezelőtt. Ezentúl a XX. század számos példányára akadtam a Földön és találtam néhány olyan alkalmat is, amikor átmentünk a XXI. századba, mielőtt az egész ilyen vagy olyan okból szétesett.
A legkorábbi XX. századi esemény, amire rátaláltam, valószínűleg 1961. húsvét vasárnapjára esett, amikor Tesla áramhálózata működésbe lépett és felgyújtotta a légkört.
Különös módon az emberek esete, eseményei, aberrációi, sőt még a GPM tételei is visszakerülnek, amikor az idő visszaállítódik. Elveszítjük azokat az aberrációinkat, amelyekre később tettünk szert és visszakapjuk azokat, amelyeken akaraterővel vagy tanulással úrrá lettünk. Az egyetlen kivételek azok, amelyek valóban alaposan ki lettek futtatva, ezeknek csak az árnyékát kapjuk vissza és látszólag csak nagyon csekély erejük van, de még mindig megpróbáljuk visszarakni azokat és nem emlékezünk arra, hogy megszabadultunk volna tőlük. Viszont ezeknek a korábbi ciklusokban már kifuttatott aberrációknak az árnyai nagyon könnyen eltűnnek.
A XX. századon már számos alkalommal átmentünk, mielőtt a szcientológiát bárki megálmodta volna. Nem engedhetnek minket az időben túl messzire, mert a technológiánk túlságosan fejletté válik, és nem nyomhatnak vissza minket egy túl korai időszakra, mert túl sok új rabot hoztak be és a korábbi századok nem képesek fenntartani egy ekkora népességet. Szóval túlságosan sokszor megismételtették ezt időszakot és ez okozhatja azt, hogy kezdünk felébredni.
Amikor szcientológiát először kutatták, lassan, fokozatosan fejlődött ki a dianetikából. Az 1952-ben megjelent technikák az 1980-as és 1990-es években, a témakör első tanulmányozása során utoljára felfedezett eljárások voltak. Ezek voltak azok a dolgok, amelyeket legkésőbb tanulmányoztak és amikor hirtelen 1952-ben találtuk magunkat, akkor szinte rögtön megjelentek, bár senki sem emlékezett a rájuk fordított sok évnyi kutatásra.
Majd amikor a témán később még egyszer komolyabban foglalkoztunk, a haladó szervezet Long Islanden [New York mellett – a fordító] volt található és a dolgok elég simán haladtak, ugyanis senki sem tekintett minket veszélyesnek. A mostanában látható véget nem erő gondok akkor még nem voltak meg és közülünk sokan a kutatáson dolgoztak.
Ennek a korábbi ciklusnak az 1987. évében Ronnal és sok más olyan életben lévő emberrel, akik mostanra már meghaltak vagy elnyomónak lettek nyilvánítva, megpróbáltunk kitörni a börtönből.
Nem vagyok biztos abban, hogy valamilyen kábítószer vagy transzállapot segítségével tettük-e, vagy csupán elég messzire jutottunk az OT gyakorlatokkal, de emlékszem arra, hogy az ágyon feküdtem és egy edző suttogott a fülembe, majd több ezren hagytuk el a testünket egyszerre és megrohamoztuk a mennyei síkot. Egy furcsa harcot vívtunk az angyalokkal és démonokkal és nyertünk, mert jobban tudtunk konfrontálni. Már a kezünkben volt a győzelem, amikor a nap felrobbant, az időt visszaállították és újra 1952-be kerültünk vissza.
Így azóta tettek róla, hogy egymás torkának essünk, hogy időnket egymást elnyomónak bélyegzésével töltsük, hogy a szcientológiát összezavarjuk és átveréssé változtassuk és azóta sem tudtunk úgy előrehaladni, mint akkor egyszer, amikor nem ütköztünk ellenállásba.
Most hogy ezt rád zúdítottam, el szeretném mondani, hogy én szívesen rájönnék, hogy ez az egész csak valami furcsa álfelidézés. Talán csak túlteng fantáziám. Arra biztosan nem fogadnék, hogy a fentiek helyesek, de minden eshetőségre készen emlékezzetek rá.
Ha igaz, akkor a déjà vut mint a jövő (azaz ugyanazon időszak korábbi menetének) valódi felidézéseként lehetne magyarázni.
Ez azt is jelenti, hogy az eseményeket jobb a jelenhez képest visszafelé évben meghatározni és nem szabad nagy ügyet csinálni abból, ha a válaszok egy kicsit különösek. Ezentúl készülj fel arra, hogy egy esemény korábbi hasonló megtörténte ugyanabban az időpontban történt.
Még az is lehetséges, hogy az úgynevezett "természetes clear"-ek már korábban elvégezték a clear tanfolyamot ezen földi évek valamelyik korábbi változatában.
Van valami, amit megtehetsz és elég ártalmatlan, ha ez csak egy ostoba elmélet, de nagyon hasznos lehet, ha kiderül, hogy az időt visszaállítják és megismételtetik velünk. Válasz ki néhány olyan lényeges pillanatot az életedből, amikor egy számodra nagy fontossággal bíró dolgot először láttál és posztuláld nagyon határozottan azt, hogy ha legközelebb újra meglátod azt vagy újra átéled a tapasztalatot, akkor emlékezni fogsz erre a korábbi időszakra.
Érdekes módon a jelenlegi élet újraélésének elmélete már jó ideje jelen van. Általában ez itt bemutatott börtönelmélet helyett az élet tökéletességig történő újraéléseként van megfogalmazva. Ennek a legújabb népszerűsítése az Örökkön örökké című filmben jelenik meg. Korábbi forrásnak a matematikus Bennet tekinthető, aki a század elején Gurdief tanítványa volt.
10.13. Az előző életek kutatása
10.14. Különböző jegyzetek
10.15. Még néhány keleti technika
10.16. A megvédeni nyomógomb
10.17. Birtoklóság célok
10.18. Választások
10.19. Számítógépek
10.20. Etika és erkölcs
10.21. Posztulátumok
10.22. Utószó
⇐ 4. Auditálási tippek és technikák | ⇑ Szuper Szció | ⇒ Függelék: Hogyan tenném rendbe a szervezeteket? |