Vissza a böngészhető nézethez 

44. ETIKA, ERKÖLCS ÉS A DINAMIKÁK



Az erkölcs abból áll, hogy a társadalom, egy bizonyos csoport vagy egy bizonyos viselkedési és életviteli kódex szabályainak engedelmeskedve a jó és helyes dolgokat próbáljuk meg megtenni.

Ezzel szemben az etika abból áll, hogy azt próbáljuk megtenni, ami abszolút értelemben értelemben jó és helyes.

Ez a kettő gyakran összeütközésbe kerül.

Kezdetben a lények etikai érzéke nagyon magas szinten állt. Arra vágyott, hogy más lényekkel társuljon és hogy optimálisan viselkedjen velük, de a lények tapasztalatlanok voltak, a játékok és a küzdelmek szórakoztatóak voltak, és a látóteréből fokozatosan kikerült az, hogy mi optimális.

Végül arra a szintre hanyatlott, ahol valamilyen külső erkölcsi kódex segítségének szükségét érzi ahhoz, hogy optimálisan tudjon cselekedni.

Ez cserbenhagyja, de a hibája miatt mások halhatatlanságát vádolja, így az erkölcsi kódexét elkezdi másokra erőltetni.

Így ez további összeütközésekhez vezet.

A személy hamarosan azért harcol, hogy másokat erőszakkal a jó útra térítsen, és eközben minden egyes lépéssel a saját etikáját sérti meg.

És ha ezzel túl messzire megy, elveszíti a többiek iránti közösségérzetét és ezután megpróbálja leigázni őket.

De az emberek nem ragadnak le ennek a mintának az aljára. Szerencsére mindig újra lehet kezdeni.

Így mindig három viselkedési állapotot váltogatunk.

a) Az etikai érzékünk vezérel minket. Ebben az esetben a személy egy bizonyos értelemben kötetlenül viselkedik.

b) Egy merev erkölcsi kódex vezérel minket. Ebben az esetben a személy erős megkötéseket erőltet magára és másokra. Ebben a helyzetben a személy a bánkódás miatt ugyanúgy szenved, mint a túl sok visszatartása miatt.

c) Az erkölcsösség tagadása vezérel minket. Ez az eset a felszínen a kötöttségek nélküli viselkedésre emlékeztet, de a tudatalatti kötöttségek hatalmasabbak, mivel valahol mélyen a személy saját magával áll konfliktusban. Itt csak kevés bánkódást találunk és noha a visszatartások jelen vannak, nem tűnnek valóságosnak, viszont a személy az ártó tettek elkövetése miatt előhalászott motivátorok miatt szenved nagymértékben.

Nyilvánvaló, hogy a személy kedvezőbb helyzetben van, ha etikusan cselekszik, viszont ez az optimum megítélésének a problémáját veti fel. És ezáltal feltehetjük a kérdést, hogy milyen elvek alapján dönthetjük el, hogy mi az optimális?

Először néhány ilyen lehetséges elvet tekintsünk át.

44.1 A túlélés dinamikái

Hubbard a túlélés általános késztetését 8 dinamikára vagy működési területre osztotta. Ezt a dinamikarendszert az ortodox szcientológia széles körben használja.

Noha ez kihangsúlyozottan csak a túlélésre korlátozódik (hamarosan ezen túlra is tekintünk), elég értékes a dolgok osztályozásában és éppen ezért érdemes tanulni.

Ezt a mintát esetenként a könyv eljárásaiban is felhasználtuk, noha nem hívtuk fel rá a figyelmet.

Megjegyzendő, hogy egy halhatatlan szellem számára nem létezik a túlélés kérdése, ha egyszer nem képes meghalni. De most a részvételed a jelenlegi játékban különböző dolgoktól függ, kezdve a test túlélésével.

Megjegyzendő még az is, hogy ezek a dinamikák egy egyre táguló gömböt alkotnak, ahol a nagyobb magába foglalja a kisebbet (más szavakkal, ha az emberiség elpusztul, akkor a test, a család, stb. szintén elpusztul, mivel ezek is az emberiség részei).

Ez a 8 dinamika a következő:

1. dinamika: A fizikai vagy a testi túlélés. Ebbe az olyan dolgok tartoznak bele, mint a táplálkozás, az alvás, a menedék, valamint a betegség és a sérülés elkerülése.

Ha csak ezzel a 8 dinamikás rendszerrel foglalkozol, arra kényszerülhetsz, hogy az esztétikához hasonló késztetéseidet is az első dinamikába helyezd, de ez a fizikai túlélés fölé emelkedik és ezért későbbre hagyjuk.

2. dinamika: Az intim kapcsolatokon keresztüli túlélés, szex, család és gyerekek.

3. dinamika: Csoportokon keresztüli túlélés.

4. dinamika: Társadalmon, fajon és az emberiségen keresztüli túlélés.

Megjegyzendő, hogy az ortodox szcientológia a társadalmat általában itt nem említi meg, de ennek a dinamikának a hangsúlya olyan csoportokon van, amelyekbe beleszülettél és amellyel ki kell egyezned, nem pedig olyan csoportokon, amelyekbe szabadon be- és kiléphetsz, mint ahogy ez a 3. dinamikával történik.

Egy tudományos-fantasztikus nézőpontból (a szellem más időpontokban más testeket is használt) a személynek az emberiség helyett azt a fajt kell behelyettesítenie, amelynek a része volt.

5. dinamika: Az élőlényeken keresztüli túlélés. Ebbe a növények, az állatok és természetesen az emberiség is (valamint az idegen élőlények is, ha megjelennek) beletartozik.

6. dinamika: A fizikai univerzumon keresztüli túlélés.

7. dinamika: A gondolatokon, a thetán vagy a szellemen keresztüli túlélés.

Ez kicsit azoknak a nem fizikai dolgoknak a gyűjteménye, amelyek hatással vannak a túlélésre.

A gondolatot vagy thetát tartalmazó tényezőket egy túlélésnél magasabb nézőpontból érdemes osztályozni, és ezt később meg fogjuk vizsgálni.

A jelenlegi játékban a szellemmel kapcsolatos cselekedetek nem nyilvánvalóak, de jelen lehetnek, és mint kategória, biztosan indokolt, hiszen az emberek szoktak ilyen dolgokon gondolkodni.

8. dinamika: Isten, végtelenség vagy a teremtések összessége.

A legalacsonyabb nézőpontból tekintve ez tartalmazza a vallással és az istentisztelettel kapcsolatos dolgokat. Magasabb nézőpontból tekintve ez tartalmazza az univerzális elme vagy a végtelen élet statikumának szándékait vagy az annak részeként cselekvést, vagy a végtelem teremtésen keresztüli túlélést.

De most is arra kényszerülünk, hogy az egyszerű túlélésen túlra nyúló dolgokat helyezzünk ide.

44.2 A dinamikák eljárásai

Mielőtt ezt a területet tovább vizsgálnánk, nézzük meg, hogy el tudunk-e végezni néhány eljárást.

Ezek egyszerű ismétlő eljárások.

44.2.1 a) A tested hogyan tudná támogatni a túlélésed?

44.2.1 b) Hogyan tudnád a tested túlélését támogatni?

44.2.2 a) A családod vagy az intim partnered hogyan tudná támogatni a túlélésed?

44.2.2 b) Hogyan tudnád a családod vagy az intim partnered túlélését támogatni?

Megjegyzendő, hogy a következőbe az állás, a társaság, a nemhivatalos csoportod vagy a hivatalos szervezeted is beletartozik.

44.2.3 a) A téged tartalmazó csoport hogyan tudná támogatni a túlélésed?

44.2.3 b) Hogyan tudnád a téged tartalmazó csoport túlélését támogatni?

44.2.4 a) A társadalom hogyan tudná támogatni a túlélésed?

44.2.4 b) Hogyan tudnád a társadalom túlélését támogatni?

44.2.5 a) Az élőlények hogyan tudnák támogatni a túlélésed?

44.2.5 b) Hogyan tudnád az élőlények túlélését támogatni?

44.2.6 a) A fizikai univerzum hogyan tudná támogatni a túlélésed?

44.2.6 b) Hogyan tudnád a fizikai univerzum túlélését támogatni?

44.2.7 a) Szellemek hogyan tudnák támogatni a túlélésed?

44.2.7 b) Hogyan tudnád szellemek túlélését támogatni?

44.2.8 a) Isten vagy a végtelen teremtés hogyan tudná támogatni a túlélésed?

44.2.8 b) Hogyan tudnád Isten vagy a végtelen teremtés túlélését támogatni?

44.3 A legtöbb jó

Az egyik általános etikai irányelv a legtöbb emberrel a legtöbb jót cselekedni.

Ennek a szcientológus újraértelmezése a legtöbb dinamikán a legtöbb jót cselekedni. Ez fejlődés, mivel kitágítja a személy perspektíváját és a személy figyelmének a különböző területekre irányításával segít számba venni a lehetségesen létrejövő hatásokat.

De ezek mindegyikében benne rejlik az a lehetséges hajlam, amely a babszámlálást foglalja magába.

Mondjuk legyen szó tíz emberről, így valaki igazolhatja egyiküknek a a többiek érdekében rabságba taszítását vagy feláldozását. Ez a személynek problémákat okozhat és szembeállíthatja az etikai érzékével.

Ez nem azt jelenti, hogy ez egy rossz elv. Valaki előnyben részesítheti a a kisebbség helyett a többség táplálását. De ha ezt egy merev szabályként alkalmazzák és ártalmas tettek igazolására használják ahelyett, hogy egy hasznos irányelvnek tartanák és más tényezőkkel együtt vennék figyelembe, a személy minden bizonnyal olyan dolgokat fog tenni, amelyeket később megbán.

Ha bármi általad elkövetett dolog az eszedbe jut, ártalmas cselekedetként hozd rendbe, mint ahogy azt az ártó tettekről, a motivátorokról és a visszatartásokról szóló fejezetben tettük.

Most a következő eljárás futtatásával fejleszd ezen a területen az ítélőképességed.

44.3 a) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a legtöbbeknek okozott legtöbb jón alapuló döntés egy optimális cselekedethez vezethet.

44.3 b) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a legtöbbeknek okozott legtöbb jón alapuló döntés egy nem kívánt cselekedethez vezethet.

44.4 Az aranyszabály

Most Krisztus bölcs mondásához jutottunk el.

Azt cselekedjétek másokkal, amit szeretnétek, ha mások cselekednének veletek.

Ez is egy kitűnő szabály, de ez sem vezethet eredményre, ha gondolkodás nélkül és túlzottan szó szerint értelmezik.

Ha valaki szereti a halat, akkor ez nem azt jelenti, hogy olyanokra is rá kell erőltetnie, akik nem szeretik a halat. Ehelyett inkább az ő nézőpontjukból kell tekintened a hatást, nem pedig a sajátodat kell rájuk erőltetned.

De még egy tökéletes értelmezés is csak egy személynek a másokhoz való viszonyával foglalkozik, és a tágabb hatásokat figyelmen kívül hagyja.

Most is tekintsük át, hogy hogyan tudjuk az ítélőképességedet növelni.

44.4 a) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol az aranyszabályon alapuló döntés egy optimális cselekedethez vezethet.

44.4 b) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol az aranyszabályon alapuló döntés egy nem kívánt cselekedethez vezethet.

44.5 Magasabb célt szolgálva

Most egy olyan szabályhoz jutottunk, amelyet gyakran borzalmas tettek elkövetéséhez használtak fel, de mégis megvan a maga működési területe.

Amikor valaki a félelemtől és a gyengeségtől szenved, egy magasabb cél szolgálatának az ideálja gyakran segíti a személyt abban, hogy átlépje a saját korlátait és egy valószínűleg elkerülhetetlen kudarc ellenére sikert érjen el.

Tehát értékeljük ki ezt és lássuk, hol lehet a legjobban használni.

44.5 a) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a magasabb cél szolgálatán alapuló döntés egy optimális cselekedethez vezethet.

44.5 b) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a magasabb cél szolgálatán alapuló döntés egy nem kívánt cselekedethez vezethet.

44.6 Végtelen teremtés

Személyes hiedelmem szerint a legmagasabb szinteken (amelyek felé haladunk) a végtelen teremtés táncában veszünk részt.

Ha tényleg egy végtelen teremtőképességű isteni semmi töredékei vagy visszaverődései vagyunk, akkor a cél a semminek a teremtés végtelenségével történő kiegyenlítése lenne, és ezt inkább tudatosan tesszük, mint a teremtett dolgok csapdájába zárva.

Ez viszont azt sugallja, hogy a dinamikáknak egy másik tartománya is létezik, amely nem a fizikai túlélés felé, hanem inkább a teremtés felé irányul.

Itt a magasabb dinamikáknak csak egy lehetséges mintáját mutatok be, amellyel egy végtelen teremtésre törekvő szellemhez illeszkedik. Ezt majd egy későbbi fejezetben fogjuk megtárgyalni.

1. (9.) Dinamika: Etika

2. (10.) Dinamika: Esztétika

3. (11.) Dinamika: Konstrukció (dolgok építése)

4. (12.) Dinamika: Gondolkodás (matematika és a többiek)

5. (13.) Dinamika: Változatosság (változás)

6. (14.) Dinamika: Játékok

7. (15.) Dinamika: Megértés

8. (16.) Dinamika: Teremtés

Ez valamilyen mértékben olyan mintát formáz, amely az előző, túléléshez szükséges dinamikák felharmonikusa. Például az etika, mint az optimális cselekedet kitalálása összecseng a test túlélésével, az esztétika a szeretettel és a szexuális tevékenységekkel függ össze, stb. Erről a Szuper Szcióban lehet többet találni.

Megjegyzendő, hogy a teremtés végtelensége végtelen számú teremtőt igényel, és ezért másokra ugyanúgy vonatkozik, mint a személyre magára.

Noha ezek a dinamikák igazából a teremtés gazdagsága felé irányulnak, a személynek mint szellemnek a túlélését támogató kifejezésekként is lehet ezeket látni.

Hogy képbe kerülj, a fenti 8 pont mindegyikét illeszd be a következő eljárásba:

44.6.1 a) Hogyan tudná a ________-d mások túlélését támogatni?

44.6.1 b) Mások ________-ja hogyan tudná a túlélésed támogatni?

Ezzel a rendszerrel később még többet fogunk foglalkozni, tehát ha még egy kicsit valótlannak tűnik, nyugodtan átugorhatod.

De ha készen állsz, a fenti megítélés eljárást a fenti pontok mindegyikén futtathatod.

Az üres helyeket a fenti nyolc tétel mindegyikével helyettesítsd be.

44.6.2 a) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a ________ növelésén alapuló döntés egy optimális cselekedethez vezethet.

44.6.2 b) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a ________ növelésén alapuló döntés egy nem kívánt cselekedethez vezethet.

44.7 Néhány alapvető elképzelés kiértékelése

Most tekintsünk vissza a bevezetőben ajánlott tizenkét ponthoz, mivel ezek is olyan kívánatos viselkedések és dolgok, amelyek eléréséért szívesen dolgozunk.

Noha ezek kivételesen jó gondolatok, semmi sem működik minden helyzetben.

Tehát ezeket is illesszük be a megítélés eljárásba vizsgáljuk meg őket.

44.7 a) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a ________-n alapuló döntés egy optimális cselekedethez vezethet.

44.7 b) Gondolj egy olyan helyzetre, ahol a ________-n alapuló döntés egy nem kívánt cselekedethez vezethet.

44.8 A saját elveid létrehozása

Most nézd meg, hogy ki tudsz-e találni néhány másik, optimális viselkedést és cselekedetet eredményező irányelvet.

Minden neked tetszőt illesz be a fenti megítélő eljárásba és nézd meg, hogy hova vezet.

44.9 Összegzés

Ennek a fejezetnek a végterméke a szabadon gondolkodás és ítélet képességének, sok hasznos irányelv ismeretének és az adott helyzetekben a pillanatról pillanatra történő jelen idejű optimális cselekedetek kiválasztásának kell lennie.

43. Haladó elképzelések Az új könyv bemutatása 45. Esztétika