22. TÖBBET A ZAKLATOTTSÁGRÓL



Ebben a fejezetben tovább tárgyaljuk a zaklatottság témakörét, de előtte ez megfelelő alkalomnak tűnik arra, hogy megemlítsük az E-métert, mivel ezen a területen nagyon hasznos eszköznek számít.

Megjegyzendő, hogy az E-méter birtoklása a fejezet gyakorlatainak végrehajtásához nem követelmény, de legalább azt tudnod kell, hogy mi az és hogy hogyan működik, mivel a szakemberek gyakran használnak ilyet, ezen kívül az ARK törés (zaklatottság) kezelésével foglalkozó szcientológia technikai anyagok is gyakran említik.

A következő inkább csak egy rövid bevezető. Az E-méter használatának tényleges elsajátításához általában egy gyakorlati képzést is magába foglaló tanfolyam elvégzésére is szükség van.

22.1 Az E-méter

A Szcientológia Egyházban használt E-méter vagy ennek a szabad zónában használt megfelelői olyan egyszerű mérőeszközök, amelyek az emberi test elektromos ellenállását mérik.

Amikor egy mentális töltés felkavarodik vagy kioldódik, a test elektromos ellenállása visszatükrözi a változásokat.

A változások viszont túl finomak ahhoz, hogy egy egyszerű ohm-mérőn (elektromos ellenállásmérőn) látni lehessen. Egy olyan skálával, amely az emberi testről kapható összes lehetséges értéket lefedné, a minket érdeklő reakció a legtöbb esetben túl kicsi lenne ahhoz, hogy meglássuk.

Ehelyett inkább az adott pillanatban a test körülbelüli elektromos ellenállása körül nagyítjuk ki az észlelési tartományt, a tűmutatós számlap pedig ablakként, pontosan az ellenállás sávjára nyílik. Ez a kis ellenállás-ingadozásokat nagy, könnyebben látható tűmozgássá alakítja.

A korai elméletek egyik hibája miatt az észlelési tartomány szabályozójáról tévesen azt gondolták, hogy a személy érzelmi tónusszintjét tükrözi vissza és ezért ezt "tónuskarnak" (angolul "tone arm"-nak) nevezték. Emiatt ezt önkényesen nullától hétig tartó számokkal látták el, amelyekkel valószínűleg az érzelmi tónust jelölték.

A tónuskar normális vagy aberrálatlan tartománya általában kettő (ami valójában 5kΩ) és három (12,5kΩ) között helyezkedik el.

A magasabb ellenállás (különösen a tónuskar 4-es vagy 5-ös állása felett) általában mentális "tömeg" jelenlétét jelzi. Ha az eljárások futtatása során a tónuskar a normális állásban volt és hirtelen a magasabb tartományokba szárnyal fel, általában az eljárás túlfuttatását jelzi (azaz a célzott dolog kezelését annak megtalálása után is folytatták), és most már anélkül kavarja fel a dolgokat, hogy kezelné azokat. A személy gyakran fáradtnak és elnehezültnek érzi magát. A szokásos kezelés az enyhülés figyelmen kívül hagyott pontjának megtalálása.

A túlzottan alacsony ellenállás általában a személy túlterhelt állapotát jelzi. Túl nagy nyomás hatására a személy a dolgokat valótlanná próbálja meg változtatni (eltávolodik a valóságtól), így próbál meg az elnyomás alól kiszabadulni. Ez a test ellenállásának túlzott mértékű lecsökkenésében nyilvánul meg. Ennek egyik ellenszereként a személy magára találásáig nagyon könnyű dolgokat (az első fejezet első gyakorlatához hasonlóakat) kell futtatni.

A tű reakciói nagyon hasznosak és érdekesek tudnak lenni. Ezek mutatják meg a pillanatról pillanatra történő változásokat, a mentális rezdüléseket vagy a különböző dolgokra adott reakciókat.

Ez különösen a látóhatáron túl lévő, de még elérhető dolgok kifürkészése esetén hasznos.

A műszer a mélyen eltemetett dolgokra nem fog reagálni. Ezen túl azok az időnként megjelenő reakciók, amelyek során a személy valamin elgondolkozik vagy amikor egy kérdést átgondol, nem érdekesek, mivel a személy az adott területen már képes gondolkozni. Viszont a kettő között fekszik az elmének az a része, amely valamelyest rejtve van, de még elérhető. Az eljárások futtatása során ez a terület érdekel minket, mivel ezek azok a dolgok, amelyeket el tudunk érni és amelyeket meg tudunk tisztítani. Ahogy pedig ezeket a területeket kezeljük, több alatta fekvő tárul fel és lesz elérhető.

Ebben a sávban a műszer reakciói azonnaliak, mivel a személy ezeken a dolgokon nem gondolkozik, hanem csak reagál rájuk. Megjegyzendő, hogy ezen ok miatt a tűt nem szabad azokkal a szokásos árnyékoló áramkörökkel védeni, amelyekkel általában az áramlökések ellen védekeznek, mivel a reakciók azonnaliságát azok elrejtik.

A műszert a felkavart mentális töltés megtalálására a legjobb használni.

Például ha valaki zaklatott állapotban van, a műszer segítségével fel lehet mérni, hogy a törés az affinitásban, a realitásban, a kommunikációban vagy a megértésben lépett-e fel. Arra fog reagálni, amelyik az ARK törést beindította, mivel ez az a terület, ahol a töltés fekszik.

Az 1950-es években az E-métereket elsődlegesen az ehhez hasonló dolgokban, a töltés forrásának meghatározására használták. Ebben a tekintetben jól működnek. A mindenségre vonatkozó általános kérdések megválaszolására viszont nem lehet használni, mivel nem reagál azokra a mélyebb területekre, amelyek a személy számára még elérhetetlenek. Ezen túl hazugságvizsgálatra szintén nem lehet használni, mivel a végleges válaszok nyújtása helyett csak a mentális töltések jelenlétére reagálnak.

Ezeket a meghatározásokat egyedül, az E-méter használata nélkül is meg lehet tenni, csupán addig kell vizsgálgatni a lehetséges válaszokat, amíg valamekkora bizonyossággal meg nem állapodsz az egyiknél. Ebben az esetben a műszer viszont időt takaríthat meg és sokkal könnyebb dolgod van vele, mint amikor egy feltöltött területet vizslatsz körbe és közben valamit megpróbálsz kitalálni.

Ennek a könyvnek a kereteit túlhaladja az E-méter részletes használatának a megtanítása. Már most is terjedelmes szakirodalom áll ezen a téren a rendelkezésre és a használatát sokkal könnyebb egy olyan tanfolyamon megtanulni, amely a gyakorlati képzést is magába foglalja.

Ha viszont rendelkezel eggyel és használni is tudod, akkor mindenképpen tedd azt, különösen, ha az eljárás valaminek a felmérését igényli.

Azt viszont ne hagyd, hogy az E-méter hiánya az utadba álljon. Ez inkább csak egy segédeszköz és nem egy nélkülözhetetlen kellék.

22.2 Többet a zaklatottság felépítéséről

Az előző fejezetben a zaklatottság elemzése során azt állapítottuk meg, hogy az affinitásban, realitásban vagy a kommunikációban bekövetkezett törésből jön létre. Ehhez a listához a megértést is hozzáadhatjuk, mivel ez az ARK terméke és néha a törés közelebbről meghatározott forrásaként ez kerül elő.

Tehát amikor valaki az ARK töréssel akar foglalkozni, mindenekelőtt az érdekli, hogy a törést az A, R, K és M melyike okozta. Ennek a megtalálása segít a törés pontos okára összpontosítani.

A törés okának meghatározásához viszont gyakran sokkal pontosabban be kell határolni azt, hogy az affinitás, kommunikáció, stb. tekintetében mi is történt.

Ezért hasznos ismerni azt a gyakorlatban megfigyelt skálát, amely feltérképezi az ARK áramlatainak ezen viselkedését.

Amikor valaki először lép kapcsolatba valamivel, lehet, hogy a mindentudás isteni állapotában van, tökéletesen érzékeli és áthatja azt a dolgot. Általában viszont nem ez a helyzet. Ezért a személy a nemtudás állapotából indul és ez lesz a skálánk legfelső szintje.

Amikor valaki valamit nem tud, dönthet úgy, hogy kíváncsi vagy érdeklődő lesz. Ez az ARK áramlás kezdete. Innen a személy elindulhat a jó kommunikáció, affinitás, stb. irányába, és ezen esetben nem lesz semmilyen nehézsége és nem lesz zaklatott sem.

Gyakran viszont nem tud teljesen összekapcsolódni az adott dologgal és ehelyett valamekkora ellenállással találkozik. Ha ennek ellenére azt választja, hogy fenntartja az érdeklődését, az áramlás erősségét fel kell erősítenie ahhoz, hogy legyűrje az ellenállást, ezzel pedig a személy elkezd vágyakozni az adott dolog vagy személy iránt. Most pedig már bajba is kerülhet, mivel erő, ellenállás és egy lehetséges játszmaállapot1 jön létre.

Ha a személy nem tud továbbmenni és nem tudja beteljesíteni a vágyát, sem pedig felhagyni nem tud vele, a hatás sávjába süllyed és elkezdeni erőltetni az ARK-t. Ettől a ponttól kezdve gépiesen kezd el viselkedni és nagy nehézségekkel találkozhat.

Amikor az erőltetés sem hoz eredményt, elkezdi elfojtani azt annak érdekében hogy egy túlzottan feltöltött dologtól eltávolodjon. Ez viszont ritkán sikeres, mivel az adott dologhoz most már kényszeresen kapcsolódik. Tehát megpróbálja semmibe venni az adott dolgot, semennyit sem akar birtokolni belőle. Amikor pedig már ez sem sikerül, azt elkezdi bosszúsan visszautasítani.

Ez a következő skálát hozza létre:

  • Nemtudás
  • Kíváncsiság (érdeklődés)
  • Vágyakozás
  • Erőltetés
  • Gátlás
  • Nincs …
  • Visszautasítás

Egy ARK törés ezek bármelyikén bekövetkezhet, akár az affinitáson, akár a realitáson, akár a kommunikáción vagy a megértésen, akár te teszed ezt mással, akár más teszi ezt veled. Ez a vágyakozás alatti szinteken történik meg, mivel ezek kisebb-nagyobb mértékben az ARK áramlását erősítik vagy gyengítik (még egy kicsit a vágyakozás is erőlteti azt). Esetenként a magasabb szinteken (a nemtudáson vagy a kíváncsiságon) is bekövetkezhet a törés, ugyanis ez a személyt a korábbi ARK törésekre emlékeztetheti.

Más, egymással összefüggő dolgokból álló háromszögek is léteznek (mint a lenni, tenni, cselekedni), vannak másfajta áramlatok is (energia, stb.), amelyek megtörhetnek vagy problémát okozhatnak, de messze az ARK a legjelentősebb és ezt a leghasznosabb kezelni.

Ennek a használatát fogjuk a következő szakaszban megvizsgálni.

22.3 A zaklatottság kezelése2

A zaklatottságot legkönnyebben ARK töréssel (ARKX) lehet leírni. Az öntisztítás során az eseményt nagyon óvatosan kell áttekinteni, a megtörtént dolgokkal szembe kell nézni és azokat részletesen meg kell figyelni. A lényeg a dolgok felismerésén (ezegy) van, és nem az összezavarodott és feloldatlan részek miatti aggódáson (amelyet ezek után kezelünk). Ez egy kicsit fellazítja az eseményt. Mondanom se kell, hogy ezt lehetőleg az ARK törés forrásától messze kell végezni.

Ha különösképp zaklatott vagy, dühöngsz, hisztérikusan viselkedsz, stb., akkor felváltva figyeld meg a szobát és az eseményt, amíg egy kicsit le nem nyugszanak a dolgok.

Amikor kész vagy, vizsgáld meg az affinitást, realitást, kommunikációt és megértést, és határozd meg, hogy a zaklatottságban melyik volt a legjelentősebb tényező. Ezt a lépést még egyszer megteheted, ha egynél több ilyen van. Ez az a felmérés, amelyet a korábbiakban beszéltünk meg. E-méter nélkül egyszerűen válaszd ki a neked legjobban tetszőt, és ha a következő lépés nem hoz megkönnyebbülést, próbálkozz újra.

Ezután ellenőrizd le, hogy a fent kiválasztott pontot erőltették vagy gátolták. Ha egyiket se érzed igazán helyesnek, használj egy szélesebb körű felmérést, amely a következő pontokból áll:

  • Nem ismert
  • Kívánt
  • Vágyott
  • Erőltetett
  • Gátolt
  • Nincs …
  • Visszautasított

Megjegyzendő, hogy a standard tech ARKX felmérésébe a Nem ismert pont nem tartozik bele, de az általános elméletből következik, és ahogy a skálán magasabbra kerülsz, egyre gyakrabban tűnik fel.

Amikor ezt megtalálod, például a zaklatottság elsődleges oka az erőltetett realitás vagy a gátolt kommunikáció volt, akkor megkönnyebbülést kell érezned. Ha nem, akkor rosszat választottál és a fentieket újra végre kell hajtanod.

A megkönnyebbülés lehet részleges vagy teljes. Ha teljes, akkor végeztél. Ha nem, akkor a következők szerint folytasd.

Először az áramlat elsődleges irányát figyeld meg, például te gátoltad-e valaki más kommunikációját vagy valaki más gátolta a tiédet. Még az is lehet, hogy valaki más mások kommunikációját gátolta, vagy valaki (te vagy valaki más) a saját kommunikációjával (vagy affinitásával, vagy realitásával, azaz az adott ponttal) tette ezt.

Ezután figyeld meg, hogy például pontosan milyen kommunikáció került gátlás alá, és ezt minden kétséget kizáróan állapítsd meg.

22.3 a) Figyeld meg, hogy az esemény során mit tettél.

22.3 b) Figyeld meg, hogy az esemény során mit döntöttél.

22.3 c) Figyeld meg, hogy az eseményben milyen posztulátumokat hoztál.

Megjegyzendő, hogy a szakképzett személyek nem kifejezetten ezeket a plusz kérdéseket használják, viszont a személyt az eseménnyel kapcsolatban az ezegy használatára veszik rá. Az öntisztítás során sokkal pontosabban fogalmazott kérdésekre van szükséged és a fentiek a több ezegy megszerzését célozzák meg.

Ha az eseménnyel kapcsolatban valami megoldhatatlannak vagy reménytelennek tűnik, keress egy korábban bekövetkezett zaklatott állapotot és ismételd meg a fentieket.

A túlfuttatásra pedig figyelj. Ha jobb lesz, majd hirtelen sokkal szilárdabb, túlmentél az enyhülés pontján és a folytatás helyett azt kell helyreállítanod.

22.4 Nagyobb méretű zaklatottság rendbetétele

Most minden téged zavaró nagyobb méretű zaklatottságra a fenti ARK törés kezelést fogjuk használni.

Először vizsgáld meg, hogy kik azok, akik miatt zaklatottságot érzel. Mindegyikük esetében találd meg a zaklatottság első pillanatát és alkalmazd rá a fentieket, ellenőrizve, hogy a törés az affinitás, a realitás, a kommunikáció vagy a megértés területén történt-e, és így tovább.

Ezután azokat a helyzeteket vizsgáld meg, amelyek miatt zaklatottságot érzel és kezeld azokat.

Majd nézd meg, létezik-e olyan személy, aki miatt folyamatosan ingerült vagy és amelyet az előbb nem kezeltél. Keresd meg a velük legkorábban létrejött zaklatott állapotot és futtasd ezen az ARK törés kezelését.

Ezt tedd meg csoportokra, a társadalomra, stb. Ha valami nem oldódik meg, keress korábban, mivel egy későbbi zaklatottság a korábbi hasonlókra akaszkodik.

Ezután tekintsd át az életedben általad elhatározott nagyobb változásokat. Például az olyanokat, amikor úgy döntöttél, hogy egy másik környékre költözöl. Most nem azokról beszélünk, amikor valamely csodálatos alkalom miatt változtattál valamit, hanem azokról, amelyekkel a dolgok rossz állása miatt kellett valamit tenned. Ezek mindegyikére futtasd le az ARK törés kezelését, meghatározva és kezelve azt a bizonyos töltést, amely akkoriban nyomást gyakorolt rád.

Most pedig fordítsuk meg a helyzetet, és tekintsük meg, hogy kit zaklattál fel és a fenti ARK törés kezelést futtasd a zaklatás elkezdésén. Futtasd ezeket (bármely fentebb felsoroltat), amíg úgy nem érzed, hogy mások felzaklatását vagy fel nem zaklatását képes vagy irányítani.

Végezetül vizsgáld meg azt, amikor mások másokat zaklattak fel és a fenti módon futtasd ezt, és ha szükséges, keress olyan korábbi, hasonló eseményt, amikor ugyanezt a fajta zaklatottságot láttad.

22.5 Az aberráció mintája

Kezdetben mindenki a saját döntése alapján hagyott fel a kommunikációval. Ez szabad választás dolga, de ezt mindenki kárára tovább ösztönözték, mivel amikor valaki már túlságosan felhagy a kommunikációval, akkor őt könnyebb irányítani.

Amikor már kevesebbet kommunikál (még ha a saját választása alapján is), néha olyan dolgokba futhat, amelyek nem tetszenek neki és ahelyett, hogy szembenézne velük, elkezd tiltakozni.

Ezután a tiltakozás miatt kényszeresen kezd el létrehozni dolgokat (azért, hogy a tiltakozást kikommunikálja), és ez végül a problémákhoz vezet.

Ezután ártó tetteket követ el annak érdekében, hogy ezeket a problémákat megoldja.

Mivel ártó tetteket követett el, visszatartásai lesznek és hajlamos lesz felhagyni az ARK-val. Ez pedig az ARK törés előtt tárja ki az ajtót, ahogy ezt már fentebb megbeszéltük.

Csak a játszma végén fordul elő az, hogy ténylegesen meg is lehet sebezni őt. Először elég aberrációt kell összeszednie ezekből a dolgokból ahhoz, hogy a saját teremtményeinek a hatása alá kerüljön. Amíg nem jut el eddig a pontig, addig ez igazából csak a félistenek sok ártalmat nem okozó, egymást zaklató és bosszantó játszmája. A legtöbb, amit tudnak csinálni az, hogy egymás teremtett dolgait elrontják, mint ahogy a kisgyerekek játszanak a homokozóban.

Mi mindannyian ezeknek a korai istenszerű lényeknek a szétzúzott maradványai vagyunk, akik önmaguk és mások teremtett dolgaiba ragadtak bele.

Emberi nézőpontból úgy tűnhet, hogy jó okod van zaklatottnak lenni, mivel a jelenkori történelmünk tartalmazza a legtöbb fájdalmat és pusztítást. A látszólagos állapot szerint az ARK törés a különböző rettenetes dolgok megcselekvése következményeképp léteznek.

Az ARK törés viszont ténylegesen sokkal korábbra nyúlik vissza, abba az időbe, amikor még igazi ártalmat nem tudtunk elszenvedni, de amikor az affinitás és a kommunikáció visszautasításával még meg lehetett minket bántani. Ez volt először és ez az, amiért állandóan apró darabokra robbantjuk egymást.

Az ARK törés volt először. Ezután jöttek a háborúk.

Amikor másodszor haladsz végig a könyvön, próbálj meg igazán koránra visszanyúlni, és nézd meg, hogy tudsz-e találni vagy el tudsz-e képzelni olyan zaklatottságokat, amelyeket az istenszerű lények érezhetnek egymás iránt.

22.7 Az alapul szolgáló szerkezet

Mindenkiben felmerülhet az a kérdés, hogy hogyan fejlődik ki a fenti minta. Végül is az ízlések zaklatottság nélkül is különbözhetnek és mindenesetre rengeteg olyan ember van, akivel mindenféle következmény nélkül nem beszélsz. Azaz pusztán a kevés ARK nem ugyanaz, mintha ARK törésed lenne, az előbbi ugyanis nem tartalmaz töltést és hozzárendelődött zaklatottságot.

Az ARK törés egy már létező töltés miatt jön létre. Az ARK elég erős tényező ahhoz, hogy a mindennapi élet során keletkező töltéseket eloszlassa (a meghallgatás, a törődés és a megértés megkönnyebbüléshez vezet). Amikor az ARK vonal erőltetés vagy gátlás miatt megszakad, hirtelen minden feloszlott töltés visszatér és ez az igazi oka annak, hogy a reagálások gyakran aránytalanok.

Viszont azt is vegyük észre, hogy az ARK magában nem hoz létre töltést. A töltés a személy saját gátlásaiból és kényszereiből származik. Olyan dolgokból, amelyeknek lennie, amelyeket tennie vagy amelyeket birtokolnia kell vagy amelyeknek lennie, amelyeket tennie vagy amelyeket birtokolnia tilos.

A kell neked és a nem lehet neked területével valamely mértékben már foglalkoztunk. Szintén foglalkoztunk azzal, hogy valaki hajlandó lenni és cselekedni. Ez a töltések alapvető oka, és a továbbiakban is foglalkozni fogunk ezekkel a területekkel.

Amikor hajlandó vagy bármi lenni, bármit cselekedni és bármit birtokolni, nincs kényszered vagy gátlásod, akkor minden mentális töltéstől és zaklatottságól mentes leszel. Ekkor pedig azt fogod találni, hogy a saját szabad választásodnak fantasztikus ereje van, mivel többé nem vonzanak és nem taszítanak az élet körülötted található tényezői. Az, hogy lehetsz rabszolga, nem jelenti azt, hogy annak is kell lenned. Pont az ellenkezőjét jelenti, mégpedig azt, hogy ebben a dologban választhatsz, és egyre jobban értesz ahhoz, hogy ha éppen azt kívánod, elkerüld az ilyen szerepeket, mivel szembe tudsz nézni vele és már nem vonzódsz hozzájuk.

22.8 Egy ARK eljárás

Ezt azután végezd el, hogy minden jelenlegi zaklatottságodat kezelted.

Hogy most az egészet teljessé tegyük, menj el egy népes helyre és véletlenszerűen kiválasztott emberekre áramoltass ARK-t.

Ezután nézz körül és figyeld meg az emberek közötti ARK áramlásokat.

Ezután vetíts az emberek közé ARK áramlásokat.

Ezután még egy kevés ARK-t áramoltass az emberekre. Gondolj arra, hogy ők is visszaáramoltatják azt rád, még ha nem is mutatják ki.

Ha bármi rosszul sikerül, áramoltass több ARK-t.

Végezetül az emberekkel kapcsolatban nagyon jól kell érezned magad.

21. Affinitás, realitás és kommunikáció Az új könyv bemutatása 23. Becsapás és hamis adat


1 A játszmaállapotokról többet a A gondolkodás alapjai című könyvben lehet olvasni (a fordító)

2 Ez a szakasz eredetileg a Szuper Szció című könyvben jelent meg és pontosan ideillik