4. SZUBJEKTÍV ELJÁRÁSOK
- 4.1 Emlékezés és felejtés
- 4.2 Egyetértés és egyet nem értés
- 4.3 Fontosság
- 4.4 Affinitás
- 4.5 Gondolat
Eddig a pontig főleg olyan technikákkal foglalkoztunk, amelyek a figyelmedet kifelé irányítva tartották. Még amikor "szubjektív" dolgokkal, mint például az érzelmekkel foglalkoztunk, akkor is azt a trükköt használtuk, hogy külső tárgyakba vetítettük azokat.
Viszont arra is szükség van, hogy a szubjektív dolgokkal közvetlenül foglalkozzunk, de ez hajlamossá tesz arra, hogy a figyelmed kívülről befelé forduljon. Ez semmilyen problémát nem jelent, amikor egy képzett szakemberrel dolgozol, de figyelemmel kell lenned néhány dologra, amikor ezt egyedül szeretnéd eredményesen végezni.
Először és elsőként azt szeretném elmondani, hogy semmi jó nem származik abból, ha csak tépelődsz és a fejedet vakarod. Azokra a dolgokat kell összpontosítanod, amelyekben biztos vagy, és meg kell adnod a nyilvánvaló válaszokat is, mert ezek egy olyan előremutató lendületet adnak és a bizonyosságok egy olyan fokát, amelyek a nehezebb pontokon is átsegítenek.
Tekintsünk például egy ártalmatlan gyakorlatot. Az eljárás utasítása legyen az, hogy "gondolj egy gyümölcsre". Most írd le a válaszokat, így azok inkább kívülre kerülnek, mint hogy túlságosan befelé fordítanának. Egy pillanatig gondolkodsz, majd találsz egy nyilvánvaló választ, mint az "alma", és leírod azt. Gondolkodsz még egy kicsit és hirtelen nagyon sok az eszedbe jut, ezek könnyen előjönnek és jól érzed magad attól, hogy a gyümölcsökre gondolsz. Ekkorra alaposan kidolgoztad az eljárást és készen vagy.
Természetesen ez egy mentális töltés nélküli példa, ezért ezt azonnal meg tudod csinálni. Ha lenne rajta mentális töltés, akkor az első néhány alkalommal egy kis nehézséggel és egy kis ellenállással találkoznál, és meg kell tanulnod kitartani addig, amíg túl nem jutsz rajta, mivel továbbhaladáskor a töltés és a mentális korlátok feloldódnak.
De elveszhetsz, ha sokáig gondolkozol valami olyasmin, ami még csak nem is válasz a kérdésre. Elkezdesz gondolkozni, hogy a rebarbara zöldség-e vagy gyümölcs. Ezután megkérdezed magad, szereted-e a rebarbaratortát, és bizonytalan vagy. Ezután elkezdesz úgy általában a tortákról gondolkozni. Hamarosan pedig messzire eltávolodsz a kérdéstől. Ha a kérdésen ráadásul mentális töltés is van, akkor hajlamos leszel eltérülni és valami másra gondolni ahelyett, hogy átküzdenéd magad a töltésen.
Amikor egy eljárást futtatsz, inkább arra kell koncentrálnod, hogy azt mondod, "Ez egy …", ahelyett, hogy túl sokáig mélázol azon, hogy "Mi az?" Kényelemből ezeket ezegy-nek (angolul itsa) és miaz-nak (angolul whatsit) rövidítjük. Mindig több ezegy-et kell fenntartanod, mint miaz-t, amikor egy eljárást futtatsz, különben a túl nagy bizonytalanság alá temetődsz.
Ahelyett, hogy az általad nem ismert dolgok bizonytalanságában úszkálnál, egy szilárd alapzatot építsd fel azokból a dolgokból, amelyekkel szembe tudsz nézni és amelyekben biztos vagy.
Az eljárás kérdése maga is egyfajta bizonytalanságot hoz létre. Adhatsz hozzá még egy keveset, de ne túl sokat. Röviden elgondolkozhatsz azon, hogy a rebarbara gyümölcs-e (miaz), de jobb, ha vagy így, vagy úgy döntesz, vagy egyszerűen csak úgy, hogy nem tudod, és majd később, ha úgy tartja kedved, utánanézel. Csak biztosan tudni azt, hogy mit nem tudsz, már elég biztos megállapítás ahhoz, hogy továbbhaladj.
Néha rájöhetsz később, hogy tévedtél (úgy döntöttél, hogy a rebarbara egy gyümölcs, de mégsem az), de ha egy nagy adag helyességet építesz fel, akkor el tudod viselni az esetenkénti hibákat. Az alapvető gondolat itt nem az abszolút igazság és tökéletesség erőltetése, hanem csak az egyre jobb és jobb alapzat felépítése a haladás közben.
Most a gyakorlás kedvéért vedd elő a füzeted és futtasd magadon a "gondolj egy gyümölcsre" utasítást, leírva a válaszokat. Ez valószínűleg nem ad semmilyen nagy felismerést vagy új tudatosságot, hanem csak egy kicsit begyakorlod a dolgokat, mielőtt egy igazi eljárást hajtasz végre. Addig folytasd, amíg jól nem érzed magad ezzel kapcsolatban.
4.1 Emlékezés és felejtés
Most próbáljunk ki egy igazi eljárást.
4.1 a) Gondolj valamire, amire nem bánnád, ha emlékeznél.
4.1 b) Gondolj valamire, amit nem bánnál, ha elfelejtenéd.
Ezeket a utasításokat felváltva kell használni. Írd fel a füzetedbe a lap tetejére a feladat számával együtt (így vissza tudod keresni, hogy hol találod meg, ha később visszatekintesz). Ezután írj A)-t vagy B)-t a lapra, amikor egy választ kérdezel magadtól, és írd le a válasz rövid összegzését.
Először sokáig tarthat és nehéz lehet a válaszokat megtalálni. Ezután találhatsz néhány könnyű választ, ahogy rájössz hogyan kell futtatni az eljárást. De ezután megint nehéz lesz, ahogy kifogysz a könnyű válaszokból, és mélyebbre kell tekintened. Egy kicsit keményebben hajtod magad, és hirtelen valami enged, és fejlődést érzel az emlékezőképességedben, vagy rájössz, hogy miért felejtesz el dolgokat. Ezen a ponton kell megállnod.
4.2 Egyetértés és egyet nem értés
Szükséged van arra, hogy valamivel szabadon egyet tudj érteni vagy el tudd utasítani, és szükséged van a gondolataid megváltoztatásának szabadságára.
4.2 a) Találj valamit, amivel nem értesz egyet.
4.2 b) Találj valamit, amivel egyetértesz.
4.3 Fontosság
Képesnek kell lenned a dolgoknak nagyobb vagy kisebb fontosságot tulajdonítani. Ez a te szabad döntésedre alapul és meggondolhatod magad.
4.3 a) Határozz úgy, hogy valami fontos.
4.3 b) Határozz úgy, hogy valami nem fontos.
4.4 Affinitás
4.4 a) Gondolj valamire, amit lehet, hogy kedvelnél.
4.4 b) Gondolj valamire, amit lehet, hogy valaki más vagy mások kedvelnének.
4.5 Gondolat
Csak találj valamit, amire ezeknél a dolgoknál felváltva gondolhatsz. Nem kell igaznak, hamisnak, fontosnak, magától értetődőnek vagy akármilyennek lennie. Csak legyen sorjában mindegyikről egy eredeti gondolatod. A hangsúly azon van, hogy képes vagy irányítani azt, hogy mire gondolsz.
4.5 a) Gondolj valamit az anyagról.
4.5 b) Gondolj valamit az energiáról.
4.5 c) Gondolj valamit a térről.
4.5 d) Gondolj valamit az időről.
⇐ 3. Gondolatok, érzelmek és viselkedés | ⇑ Az új könyv bemutatása | ⇒ 5. Tanulás |