Ebben a fejezetben tovább tárgyaljuk a zaklatottság témakörét, de előtte ez egy jó pillanatnak látszik arra, hogy megemlítsük az E-métert, mivel ezen a területen nagyon hasznos eszköznek számít.
Megjegyzendő, hogy az E-méter birtoklása a fejezet gyakorlatainak végrehajtásához nem követelmény. De azt legalább tudnod kell, hogy mi az és hogy hogyan működik, mivel a szakemberek gyakran használnak ilyet, ezenkívűl az ARK törés (zaklatottság) kezelésével foglalkozó szcientológia technikai anyagok is gyakran említik.
A következő inkább csak egy rövid bevezető. Az E-méter használatának tényleges elsajátításához általában egy olyan tanfolyam elvégzésére van szükség, amely a gyakorlati képzést is magába foglalja.
A Szcientológia Egyházban használt E-méter vagy ennek a szabad zónában használt megfelelői olyan egyszerű mérőeszközök, amelyek az emberi test elektromos ellenállását mérik.
Amikor egy mentális töltés felkavarodik vagy kioldódik, a test elektromos ellenállása visszatükrözi a változásokat.
Viszont a változások túl finomak ahhoz, hogy egy egyszerű ohm-mérőn (elektromos ellenállásmérőn) látni lehessen. Egy olyan skálával, amely az emberi testről kapható összes lehetséges értéket lefedné, a minket érdeklő reakció a legtöbb esetben túl kicsi lenne ahhoz, hogy meglássuk.
Tehát ehelyett az adott pillanatban a test körülbelüli elektromos ellenállása körül nagyítjuk ki az észlelési tartományt, és a tűmutatós számlap ablakként, pontosan az ellenállás sávjára nyílik. Ez a kis ellenállás-ingadozásokat nagy, könnyebben látható tűmozgássá alakítja.
A korai elméletek egyik hibája miatt az észlelési tartomány szabályozásáról tévesen azt gondolták, hogy az illető érzelmi tónusszintjét tükrözi vissza, és ezért ezt "tónuskarnak" (angolul "tone arm"-nak) nevezték. Emiatt ezt önkényesen nullától hétig tartó számokkal látták el, amelyek feltehetőleg az érzelmi tónust jelölték.
A tónuskar normális vagy aberrálatlan tartománya általában kettő (ami valójában 5.000 ohm) és három (12.000 ohm) között helyezkedik el.
A magasabb ellenállás (különösen a tónuskar 4-es vagy 5-ös állása felett) általában mentális "tömeg" jelenlétét jelzik. Ha az eljárások futtatása közben a tónuskar a normális állásban volt és hirtelen a magasabb tartományokba szárnyal fel, általában az eljárás túlfuttatását jelzi (azaz a célzott dolog kezelését annak megtalálása után is folytatták), és most már anélkül kavarja fel a dolgokat, hogy kezelné azokat. Az illető gyakran fáradtnak és elnehezültnek érzi magát. A szokásos kezelés az enyhülés figyelmen kívűl hagyott pontjának megtalálása.
A túlzottan alacsony ellenállás általában az illető elnyomott, túlterhelt állapotát jelzik. Túl nagy nyomás hatására az illető a dolgokat valótlanná próbálja meg változtatni (eltávolodik a valóságtól) azért, hogy az alól megpróbáljon kikerülni. Ez a test ellenállásának túlzott mértékű leesésében nyilvánul meg. Ennek egyik ellenszereként az illető magára találásáig nagyon könnyű dolgokat (az első fejezet első gyakorlatához hasonlóakat) kell futtatni.
A tű reakciói nagyon hasznosak és érdekesek tudnak lenni. Ezek mutatják meg a pillanatról pillanatra történő változásokat, a mentális rezdüléseket vagy a különböző dolgokra adott reakciókat.
Ez különösen a látóhatáron túl lévő, de még elérhető dolgok kifürkészése esetén hasznos.
A műszer a mélyen eltemetett dolgokra nem fog reagálni. És azok az esetleges reakciók, amelyek esetén az illető valamin elgondolkozik vagy amikor egy kérdést megfontol, nem érdekesek, mivel az illető az adott területen már képes gondolkozni. Viszont a kettő között fekszik az elmének az a része, amely valamelyest rejtve van, de még elérhető. Az eljárások futtatása során ez a terület érdekel minket, mivel ezek azok a dolgok, amelyeket el tudunk érni és amelyeket meg tudunk tisztítani. És ahogy ezeket a területeket kezeljük, több alatta fekvő tárul fel és lesz elérhető.
Ebben a sávban a műszer reakciói azonnaliak, mivel az illető ezeken a dolgokon nem gondolkozik, hanem csak reagál rájuk. Megjegyzendő, hogy ezen ok miatt a tűt nem szabad azokkal a szokásos árnyékoló áramkörökkel védeni, amelyekkel általában az áramlökések ellen védekeznek, mivel a reakciók azonnaliságát azok elrejtik.
A műszert a felkavart mentális töltés megtalálására a legjobb használni.
Például ha valaki zaklatott állapotban van, a műszer segítségével fel lehet mérni, hogy a törés az affinitásban, a realitásban, a kommunikációban vagy a megértésben lépett-e fel. Arra fog reagálni, amelyik az ARK törést beindította, mivel ez az a terület, ahol a töltés fekszik.
Az '50-es években az E-métereket elsődlegesen az ehhez hasonló dolgokban, a töltés forrásának meghatározására használták. Ebben a tekintetben jól működnek. De a mindenségre vonatkozó általános kérdések megválaszolására nem lehet használni, mivel nem reagál azokra a mélyebb területekre, amelyek az illető számára még elérhetetlenek. Ezentúl hazugságvizsgálatra szintén nem lehet használni, mivel a végleges válaszok nyújtása helyett csak a mentális töltések jelenlétére reagálnak.
Ezeket a meghatározásokat egyedül, az E-méter használata nélkül is meg lehet tenni, csupán addig kell vizsgálgatni a lehetséges válaszokat, amíg valamekkora bizonyossággal meg nem állapodsz az egyiknél. De ebben az esetben a műszer időt takaríthat meg és sokkal könnyebb dolgod van vele, mint amikor egy feltöltött területet vizslatsz körbe és közben valamit megpróbálsz kitalálni.
Ennek a könyvnek a kereteit túlhaladja az E-méter részletes használatának a megtanítása. Már most is nagyméretű szakirodalom áll ezen a téren a rendelkezésre és a használatát sokkal könnyebb egy olyan tanfolyamon megtanulni, amely a gyakorlati képzést is magába foglalja.
De ha van egy a birtokodban és használni is tudod, akkor mindenképpen tedd azt, különösen, ha az eljárás valaminek a felmérését igényli.
Viszont ne hagyd, hogy az E-méter hiánya az utadba álljon. Ez inkább csak egy segédeszköz, mint egy szükséges kellék.
Az előző fejezetben a zaklatottság elemzése során azt állapítottuk meg, hogy az affinitásban, realitásban vagy a kommunikációban bekövetkezett törésből jön létre. Ehhez a listához a megértést is hozzáadhatjuk, mivel ez az ARK terméke, és néha ez jön elő, mint a törés közelebbről meghatározott forrása.
Tehát amikor valaki az ARK töréssel akar foglalkozni, mindenekelőtt az érdekli, hogy a törést az A, R, K és M melyike okozta. Ennek a megtalálása segít a törés pontos okára összpontosítani.
Viszont a törés okának meghatározásakor gyakran sokkal pontosabban be kell határolni azt, hogy az affinitás, kommunikáció, stb. tekintetében mi is történt.
Ezért hasznos ismerni azt a gyakorlatban megfigyelt skálát, amely feltérképezi az ARK áramlatainak ezen viselkedését.
Amikor valaki először lép kapcsolatba valamivel, lehet, hogy a mindenttudás isteni állapotában van, és tökéletesen érzékeli és áthatja azt. De általában nem ez a helyzet. Ezért az illető a nemtudás állapotából indul, és ez lesz a skálánk legfelső szintje.
Amikor valaki nem tud, dönthet úgy, hogy kíváncsi vagy érdeklődő lesz. Ez az ARK áramlás kezdete. Innen az illető elindulhat a jó kommunikáció, affinitás, stb. irányába, és ezen esetben nem lesz semmilyen nehézsége és nem lesz zaklatott sem.
De az illető gyakran nem tud teljesen összekapcsolódni az adott dologgal, és ehelyett valamekkora ellenállással találkozik. Ha ennek ellenére azt választja, hogy fenntartja az érdeklődését, az áramlás erősségét fel kell erősítenie ahhoz, hogy legyűrje az ellenállást, és ezzel az illető elkezd vágyakozni az adott dolog vagy személy iránt. Most pedig már bajba is kerülhet, mivel erő, ellenállás, és egy lehetséges játszmaállapot1 jön létre.
Ha az illető nem tud továbbmenni és nem tudja beteljesíteni a vágyát, sem pedig felhagyni nem tud vele, a hatás sávjába süllyed és elkezdeni erőltetni az ARK-t. Ettől a ponttól kezdve gépiesen kezd el viselkedni és nagy nehézségekkel találkozhat.
Amikor az erőltetés sem hoz eredményt, elkezdi elfojtani azt annak érdekében hogy egy túlzottan feltöltött dologtól eltávolodjon. De ez ritkán sikeres, mivel az adott dologhoz most már kényszeresen kapcsolódik. Tehát megpróbálja semmibe venni az adott dolgot semennyit sem akar birtokolni belőle. És amikor már ez sem sikerül, elkezdi azt bosszúsan visszautasítani.
Ez a következő skálát hozza létre:
Egy ARK törés ezek bármelyikén bekövetkezhet, akár az, A-n, R-en, K, M-en, akár te csinálod ezt mással, akár más csinálja ezt veled. Ez a vágyakozás alatti szinteken történik meg, mivel ezek kisebb-nagyobb mértékben az ARK áramlását erősítik vagy gyengítik (még egy kicsit a vágyakozás is erőlteti ezt). Esetenként a magasabb szinteken (a nemtudáson vagy a kíváncsiságon) is bekövetkezhet ez a dolog, mivel ez az illetőt a korábbi ARK törésekre emlékeztetheti.
Más, egymással összefüggő dolgokból álló háromszögek is léteznek (mint a lenni, tenni, cselekedni), vannak másfajta áramlatok is (energia, stb.), amelyek megtörhetnek vagy problémát okozhatnak, de messze az ARK a legjelentősebb és ezt a leghasznosabb kezelni.
Ennek a használatát fogjuk a következő szakaszban megvizsgálni.
A zaklatottságot legkönnyebben ARK töréssel (ARKX) lehet leírni. Az öntisztítás során az eseményt nagyon óvatosan kell áttekinteni, a megtörtént dolgokkal szembe kell nézni és azokat részletesen meg kell fogyelni. A lényeg a dolgok felismerésén (azegy) van, és nem az összezavaradott és feloldatlan részek miatti aggódáson (amelyet ezek után kezelünk). Ez egy kicsit fellazítja az eseményt. Mondanom se kell, hogy ezt lehetőleg az ARK törés forrásától messze kell végezni.
Ha különösképp zaklatott vagy, dühöngsz, hisztériázol, stb., akkor amíg egy kicsit le nem nyugszanak a dolgok, emellett felváltva figyeld meg a szobát és az eseményt.
Amikor kész vagy, vizsgáld meg az Affinitást, Realitást, Kommunikációt és Megértést, és határozd meg, hogy a zaklatottságban melyik volt a legjelentősebb tényező. Ezt a lépést még egyszer megteheted, ha egynél több ilyen van. Ez az a felmérés, amelyet a korábbiakban beszéltünk meg. E-méter nélkül egyszerűen válaszd ki a neked legjobban tetszőt, és ha a következő lépés nem hoz megkönnyebbülést, próbálkozz újra.
Ezután ellenőrizd le, hogy a fent kiválasztott pontot erőltették vagy gátolták. Ha egyiket se érzed igazán helyesnek, használj egy szélesebb körű felmérést, amely a következő pontokból áll:
a) Nem ismert
b) Kívánt
c) Vágyott
d) Erőltetett
e) Gátolt
f) Nincs ...
g) Visszautasított
Megjegyzendő, hogy a standard tech ARKX felmérésébe a Nem ismert pont nem tartozik bele, de az általános elméletből következik, ahogy a skálán magasabbra kerülsz, egyre gyakrabban tűnik fel.
Amikor ezt megtalálod, például a zaklatottság elsődleges oka az erőltetett realitás vagy a gátolt kommunikáció volt, akkor megkönnyebbülést kell érezned. Ha nem, akkor rosszat választottál és a fentieket újra végre kell hajtanod.
A megkönnyebbülés lehet részleges vagy teljes. Ha teljes, akkor végeztél. Ha nem, folytasd a következők szerint:
Először az áramlat elsődleges irányát figyeld meg, például te gátoltad-e valaki más kommunikációját, vagy valaki más gátolta a tiédet. Még az is lehet, hogy valaki más mások kommunikációját gátolta, vagy valaki (te vagy valaki más) a saját kommunikációjával (vagy affinitásával, realitásával vagy az aktuális ponttal) tette ezt.
Ezután figyeld meg, hogy (például) pontosan milyen kommunikáció került gátlás alá, és ezt minden kétséget kizáróan állapítsd meg.
22.3 a) Figyeld meg, hogy az esemény során mit tettél.
22.3 a) Figyeld meg, hogy az esemény során mit döntöttél.
22.3 a) Figyeld meg, hogy az eseményben milyen posztulátumokat hoztál
Megjegyzendő, hogy a szakképzett személyek nem kifejezetten ezeket a plusz kérdéseket használják, viszont az illetőt az eseménnyel kapcsolatban az azegy használatára veszik rá. Az öntisztítás során sokkal pontosabban fogalmazott kérdésekre van szükséged, és a fentiek több azegy megszerzését célozzák meg.
Ha az eseménnyel kapcsolatban valami megoldhatatlannak vagy reménytelennek tűnik, keress egy korábban bekövetkezett zaklatott állapotot és ismételd meg a fentieket.
És figyelj a túlfuttatásra. Ha jobb lesz, majd hirtelen sokkal szilárdabb, túlmentél az enyhülés pontján és a folytatás helyett azt kell helyreállítanod.
Most minden téged zavaró nagyobb méretű zaklatottságra a fenti ARK törés kezelést fogjuk használni.
Először vizsgáld meg, kik azok, akik miatt zaklatottságot érzel. Mindegyikük esetében találd meg a zaklatottság első pillanatát és alkalmazd rá a fentieket, ellenőrizve, hogy a törés az affinitás, a realitás, a kommunikáció vagy a megértés területén történt-e, és így tovább.
Ezután azokat a helyzeteket vizsgáld meg, amelyek miatt zaklatottságot érzel, és kezeld azokat.
Majd nézd meg, létezik-e olyan személy, aki miatt folyamatosan ingerült vagy, és amelyet az előbb nem kezeltél. Keresd meg a velük legkorábban létrejött zaklatott állapotot, és futtasd ezen az ARK törés kezelést.
Ezt tedd meg csoportokra, a társadalomra, stb. Ha valami nem oldódik meg, keress korábban, mivel egy későbbi zaklatottság a korábbi hasonlókra akaszkodik.
Ezután tekintsd át az életedben általad elhatározott nagyobb változásokat. Például az olyanokat, amikor úgy döntöttél, hogy egy másik környékre költözöl.Most nem azokról beszélünk, amikor valamely csodálatos alkalom miatt változtattál valamit, hanem azokról, amelyekkel a dolgok rossz állása miatt valamit tenned kellett. Ezek midegyikére futtasd le az ARK törés kezelését, meghatározva és kezelve azt a bizonyos töltést, amely akkoriban nyomást gyakorolt rád.
Most pedig fordítsuk meg a helyzetet, és tekintsük meg, kit zaklattál fel és a fenti ARK törés kezelést futtasd a zaklatás elkezdésén. Futtasd ezeket (bármely fentebb felsoroltat), amíg úgy nem érzed, hogy mások felzaklatását vagy fel nem zaklatását képes vagy irányítani.
Végezetül vizsgáld meg azt, amikor mások másokat zaklattak fel és a fenti módon futtasd ezt, és ha szükséges, keress olyan korábbi, hasonló eseményt, amikor ugyanezt a fajta zaklatottságot láttad.
Kezdetben mindenki a saját döntése alapján hagyott fel a kommunikációval. Ez szabad választás dolga, de ezt mindenki kárára tovább ösztönözték, mivel amikor valaki már túlságosan felhagy a kommunikációval, akkor őt könnyebb irányítani.
Amikor már kevesebbett kommunikál (még ha a saját választása alapján is), néha olyan dolgokba futhat, amelyek nem tetszenek neki és ahelyett, hogy szembenézne velük, elkezd tiltakozni.
Ezután a tiltakozás miatt kényszeresen kezd el létrehozni dolgokat (azért, hogy a tiltakozást kikommunikálja), és ez végül a problémákhoz vezet.
Ezután ártó tetteket követ el annak érdekében, hogy ezeket a problémákat megoldja.
Mivel ártó tetteket követett el, visszatartásai lesznek és hajlamos lesz felhagyni az ARK-val. Ez pedig az ARK törés előtt tárja ki az ajtót, ahogy ezt már fentebb megbeszéltük.
Csak a játék végén fordul elő az, hogy ténylegesen meg is lehet sebezni őt. Először elég aberrációt kell összeszednie ezekből a dolgokból ahhoz, hogy a saját teremtményeinek a hatása alá kerüljön. Amíg nem jut el eddig a pontig, addig ez igazából csak a félistenek sok ártalmat nem okozó, egymást zaklató és bosszantó játéka. A legtöbb, amit tudnak csinálni az, hogy egymás teremtett dolgait elrontják, mint ahogy a kisgyerekek játszanak a homokozóban.
Mi mindannyian ezeknek a korai istenszerű lényeknek a szétzúzott maradványai vagyunk, magunk és mások teremtett dolgaiba beleragadva.
Emberi nézőpontból úgy tűnhet, hogy jó okod van zaklatottnak lenni, mivel a jelenkori történelmünk tartalmazza a legtöbb fájdalmat és pusztítást. A látszólágos állapot szerint az ARK törés a különböző rettenetes dolgok megcselekvése következményeképp léteznek.
De az ARK törés ténylegesen sokkal korábbra nyúlik vissza, abba az időbe, amikor még igazi ártalmat nem tudtunk elszenvedni, de amikor az affinitás és a kommunikáció visszautásításával még meg lehetett minket bántani. Ez volt először és ez az, amiért állandóan apró darabokra robbantjuk egymást.
Az ARK törés volt először. Ezután jöttek a háborúk.
Amikor másodszor haladsz végig a könyvön, próbálj meg igazán koránra visszanyúlni, és nézd meg, hogy tudsz-e találni vagy el tudsz-e képzelni olyan zaklatottságokat, amelyeket az istenszerű lények érezhetnek egymás iránt.
Mindenkiben felmerülhet az a kérdés, hogy hogyan fejlődik ki a fenti minta. Végülis az ízlések zaklatottság nélkül is különbözhetnek és mindenesetre rengeteg olyan ember van, akivel mindenféle következmény nélkül nem beszélsz. Más szavakkal: pusztán a kevés ARK nem ugyanaz, mintha ARK törésed lenne, az előbbi ugyanis nem tartalmaz töltést és hozzárendelődött zaklatottságot.
Az ARK törés egy már létező töltés miatt jön létre. Az ARK elég erős tényező ahhoz, hogy a mindennapi élet során keletkező töltéseket eloszlassa (a meghallgatás, a törődés és a megértés megkönnyebbüléshez vezet). Amikor az ARK vonal erőltetés vagy gátlás miatt megszakad, hirtelen minden feloszlott töltés visszatér és ez az igazi oka annak, hogy a reagálások gyakran aránytalanok.
De vegyük észre, hogy az ARK magában nem hoz létre töltést. A töltés az illető saját gátlásaiból és kényszereiből származik. Olyan dolgokból, amelyeknek lennie, amelyeket tennie vagy amelyeket birtokolnia kell vagy amelyeknek lennie, amelyeket tennie vagy amelyeket birtokolnia tilos.
A kell neked és a nem lehet neked területével valamely mértékben már foglalkoztunk. Szintén foglalkoztunk azzal, hogy valaki hajlandó lenni és cselekedni. Ez a töltések alapvető oka, és a továbbiakban is foglalkozni fogunk ezekkel a területekkel.
Amikor hajlandó vagy bármi lenni, bármit cselekedni és bármit birtokolni, nincs kényszered vagy gátlásod, akkor minden mentális töltéstől és zaklatottságól mentes leszel. És ekkor azt fogod találni, hogy a saját szabad választásodnak fantasztikus ereje van, mivel többé nem vonzanak és nem taszítanak az élet körülötted található tényezői. Az, hogy lehetsz rabszolga, nem jelenti azt, hogy annak is kell lenned. Pont az ellenkezőjét jelenti, mégpedig azt, hogy ebben a dologban választhatsz, és egyre jobban értesz ahhoz, hogy ha éppen azt kívánod, elkerüld az ilyen szerepeket, mivel szembe tudsz nézni vele és már nem vonzódsz hozzá.
Ezt azután végezd el, hogy minden jelenlegi zaklatottságodat kezelted.
Hogy most az egészet teljessé tegyük, menj el egy népes helyre és véletlenszerűen kiválasztott emberekre áramoltass ARK-t.
Ezután nézz körül és figyeld meg az emberek közötti ARK áramlásokat.
Ezután vetíts az emberek közé ARK áramlásokat.
Ezután még egy kevés ARK-t áramoltass az emberekre. Gondolj arra, hogy ők is visszaáramoltatják azt rád, még ha nem is mutatják ki.
Ha bármi rosszul sikerül, áramoltass több ARK-t.
Végezetül az emberekkel kapcsolatban nagyon jól kell érezned magad.
21. Affinitás, realitás, kommunikáció |
1 A játszmaállapotokról többet a A gondolkodás alapjai című könyvben lehet olvasni (a fordító)
2 Ez a szakasz eredetileg a Szuper Szció című könyvben jelent meg , és pontosan ideillik