Most, hogy már leromboltunk néhány szabad kommunikációhoz vezető gátat, itt az ideje, hogy megvizsgáljuk, hogy milyen mechanizmusok játszanak közre benne.
A legegyszerübb formájában a kommunikáció valaminek egy kiindulási ponttól egy fogadó pontig való kivetítése. Tulajdonképpen a részecskemozgásra vagy az energiaáramlásra úgy is gondolhatunk, mint az egyik helyről a másikra irányuló kommunikációra.
De itt minket inkább az élőlények által kezdeményezett kommunikáció érdekel, és ennek megvan az a különleges tulajdonsága, hogy az itt és most keletkezik, az azt kezdeményező egyén szándéka szerint. Ez azért különleges, mert rengeteg minden, amit érzékelünk, régebbi holmi, amely itt ugrál körülöttünk.
Rengeteg hasznos dolog létezik, amelyet megvizsgálhatunk és amelyekkel egyesével foglalkozni is fogunk, haladás közben néhány gyakorlatot elvégezve. Ezen a területen még egy kis mennyiségű munka is jelentősen javíthatja valakinek az életkörülményeit, mivel ez annyira fontos részét alkotja az emberek közti kapcsolatoknak.
A kommunikáció átvitelében közrejátszó legegyszerűbb és a legerősebb tényező a kommunikációnak a távolságon keresztül az általad szándékozott helyre történő kivetítése.
Eléggé érdekes módon a szavak és a mechanizmusok másodlagosak a szándékhoz képest. Mondhatsz téves szavakat és az emberek mégis megértenek, ha elég erős a szándékod. Keresztülsuttoghatsz egy hangos szobán, és meghallja az, akinek szántad. Különös és csodálatos dolgok történhetnek, ahogy ezen a téren a képességeidet fejleszted.
Az itt megadott gyakorlatok csupán elolvasva ostobának vagy jelentéktelennek tűnhetnek. Nem azok, de szükséged lesz a kipróbálásukra ahhoz, hogy megértsd a hatásukat.
9.1.1 Válassz ki egy tárgyat a szobában, és kezdj el hangosan hellózni neki. Figyeld meg a térben azt a pontot, ahová minden egyes hellót kivetítesz. Szándékosan irányítsd néhányat a tárgy elé vagy mögé, jobbra vagy balra tőle. Ezután irányítsd a hellókat pontosan a tárgy közepébe.
Válassz egy másik tárgyat és ismételd ugyanezt.
Koncentrálj arra, hogy a hellók az irányításod alatt álló pontokba kerüljenek, és legyél tudatában azoknak a pontoknak, amelyekbe kivetítesz.
Megjegyzendő, hogy most a szándék inkább aktív, mint passzív definícióját használjuk. Más szavakkal,. itt arról a szándékról beszélünk, hogy valaki valaminek a megtörténésére törekszik ahelyett, hogy valakinek a motivációjáról vagy indokairól beszélnénk.
9.1.2 Most gyorsan nézz körül a szobában, válassz ki tárgyakat és mondj nekik hellót úgy, hogy minden egyes alkalommal a tárgy közepét célzod meg. Ha úgy érzed, hogy egy nem igazán talált, köszönj egy másik tárgynak, majd menj vissza, és köszönj az elhibázott tárgynak, ahelyett, hogy erőlteted a célodat. Más szavakkal, határozottan, pozitív hozzáállással ugorj vissza egy tárgyra, amikor ez szükséges, amíg elégedett nem vagy azzal, hogy mindent kielégítően el tudsz érni.
9.1.3 Most gondolj egy értelmetlen szóra és vedd úgy hogy az "helló"-t jelent. Ezt a szót mondd ki, de egy helló szándéka érkezzen a tárgyakba.
Ez után válassz ki véletlenszerűen szavakat más-más jelentéssel, de úgy mondd azokat a tárgyaknak, mintha "helló"-t jelentenének.
Csináld addig, amíg a felhasznált hangoktól függetlenül külön nem tudod választani a mentális szándékot a szavakkal történő kifejezéstől.
9.1.4 Most pedig kiáltsd a hellókat, amíg a kivetítő erőt korlátozó gátak nem engednek.
Ezután suttogj hellót, miközben erős szándékot vetítesz ki.
Ha szükséges, felváltva használd a parancsokat, amíg ugyanolyan erős szándékot tudsz fenntartani kiáltva, mint suttogva.
9.1.5 Most a "helló" szándékot csendesen vetítsd ki a tárgyakra. Az ötlet az, hogy a szándékot inkább a tárgy belsejébe kell helyezned, mint csupán az elmédben elgondolod.
Esetenként mondj egy pár hangos a "helló"-t majd térj vissza a csendes szándékhoz. Folytasd ezt addig, amíg a szándékodat erősségét fent nem tudod tartani akkor is, ha csendben vagy.
Mint ezen gyakorlatok mindegyikében, a szándékodat egyedi tárgyakra, precízen kiválasztott pontokba vetítsd ki.
9.1.6 Egy irányba irányitva fárasztó lehet. A szándékok és a kommunikáció nem muszáj, hogy kétoldalú legyen, de sokkal kényelmesebb, ha mindkét irányba mozog.
Hogy kissé ellensúlyozzuk ezt, gondolj egy "helló"-t csendben mindegyik tárgyba, és képzeld el, hogy "köszönöm"-öt válaszolnak úgy, hogy a szándék a tárgyból hozzád érkezik.
Folytasd amíg kényelmesen nem érzed magad.
Megjegyzendő, hogy voltaképpen te vagy az, aki ebben a visszatérő kommunikációban a szándékot létrehozza.
9.1.7 Próbáld ki ezeket a mindennapi társalgásban is, a dolgokat erős mentális szándékkal mondva, de kísérletezz azzal is, hogy nem adsz a mondanivalód mögé semmilyen szándékot, és azzal, is, hogy más szándékot adsz az általad használt szavak mögé. Figyeld meg, hogy reagálnak az emberek.
Figyeld meg, hogy a nagyon erős szándék hajlamos paranccsá válni.
Azt is figyeld meg, hogy az emberek gyakran megérzik a nem verbális szándékot, de úgy döntenek, hogy figyelmen kívűl hagyják azt.
Ha már nagyon jó vagy ebben, akkor néha egy pincért vagy egy pincérnőt egy csendes szándékkal rá tudsz venni arra, hogy meginduljon vagy megforduljon, de mivel ők nagyon jók abban, hogy ne vegyék tudomásul a vendégek hangosabb figyelemfelhívó kiáltásait, egy csendes szándék mellőzése nem okoz nekik nehézséget. Még ha látod is őket reagálni, nagy súlyt helyeznek arra, hogy ne válaszoljanak. Viszont észre fogod venni, hogy gyakran egy suttogással el tudod kapni a figyelmüket egy zajos teremben, és erre válaszolnak a legjobban, mivel ez újdonság és mivel megkerüli azt a mentális pajzsot, amit a vendégek állandó lökdösődései ellen állítottak fel. Minél finomabb az érintés, annál jobb a reakció.
Ha valaki elhatározta, hogy továbbít egy kommunikációt, akkor azt addig erőlteti és ismétli, amíg azt nem látja, hogy fogadták.
Ha mások észlelése gyenge, nehezen ismerik fel, hogy a kommunikáció eljutott a befogadó pontig, hacsak nem adnak valamiféle nyugtázást a kommunikációra.
Továbbá sok olyan dolog, amit egy ember megrögzötten vagy automatikusan csinál, régi kisérlet arra, hogy olyasvalamit kommunikáljon, amelyet soha sem nyugtáztak igazán.
És a mindennapi beszélgetések során a kommunikáció gyakran simábban folyik, ha a kezdeményezett kommunikáció mellett oda-vissza nyugtáznak is.
Sok mindent mondhatsz egy kommunikáció nyugtázására. Néha csak ki akarod mutatni, hogy hallottad, máskor az egyétértésedet szeretnéd kimutatni. Jegyezd meg, hogy nem kell egyetértened a nyugtázáshoz. A személy legalább úgy kell érezze, hogy az üzenete eljutott hozzád.
Hogy nyugtázz valamit, mondhatsz olyan dolgokat, hogy "jó", "szép", "felfogtam", "köszönöm", "értem", "hallottam", "rendben" stb.
A nyugtázás valakinek az érzelmeit, vagy csupán a tartalom kiértékelése nélkül a kommunikáció befejezését is továbbíthatja.
Ha bírálatot vagy szarkazmust továbbítasz egy feltételezett nyugtázással, valójában elutasítod a kommunikációt ahelyett, hogy nyugtáznád azt, és ez feldúltságot okozhat. Ha muszáj egyet nem értened valamivel, akkor jobb, ha pusztán nyugtázol (így a személy tudja, hogy megértetted amit mondott) majd pedig kifejted a véleményed ahelyett, hogy kritikával félbeszakítod.
Ha valaki mást kezelsz, egyszerűen csak hagyd, hogy átgondoljon dolgokat ahelyett, hogy ráerőltetnéd a saját elképzelésedet, tehát csak nyugtázást használj mindenféle kiértékelés belekeverése nélkül. Egy normális társalgásban azonbn több visszajelzésre van szükség. De ha valaki meg szeretne könnyebbülni, akkor bölcsen teszed, ha csupán egyszerűen nyugtázod, így meg tudnak szabadulni a mondanivalójuktól.
Egy nyugtázás lehet teljes és végleges befejezés,egy bizonyos kommunikáció egyszerű nyugtázása, vagy egy részleges (vagy fél) nyugtázás, ami arra bátorítja a személyt, hogy többet mondjon. Ezek mindegyike gyakorolható.
9.2.1 Képzeld el a szobában levő tárgyakról hogy "helló"-t mondanak, te pedig nyugtázd mindegyiket egy "köszönöm"-mel. Irányítsd a nyugtázásaidat pontosan a tárgyakba úgy, mint ahogy azt az előző szakaszban megadott gyakorlatokban csináltad.
9.2.2 Túl nagy erővel is nyugtázhatsz, nem csak befejezve a kommunikációs ciklust, hanem egy extra nyomást is kifejtve, amely le is gyűrheti azt a személyt, akihez beszélsz.
Túl gyengén is nyugtázhatsz (nem egy bátorító fél nyugtázással, hogy a személy még többet beszéljen, hanem egyszerűen egy túl gyengével).
Hagyd, hogy a tárgyak köszönjenek neked, gyakorold velük a túl- és alulnyugtázást, néhányat túl nagy erővel (kiabálással vagy akármivel), néhányat túl gyengén és néhányat rendesen csinálva. Menj végig ezeken néhányszor, amíg tökéletesen el nem sajátítod ezt, és néhány jó nyugtázással fejezd ezt be.
9.2.3 Most mondjanak a tárgyak neked "helló"-t, és te csendesen nyugtázd azokat.
9.2.4 Hagyd, hogy a tárgyak "helló"-t mondjanak neked, és a nyugtázást különféle egyetértő és egyet nem értő módon (hangosan) gyakorold, és néha egy–egy egyszerü nyugtázást is iktass be. Folytasd addig, amíg jól tudod ezt kezelni majd fejezd be egy-két sima nyugtázással.
9.2.5 Most a követezőképpen gyakorold a részleges nyugtázást:
Válassz egy tárgyat, amely "helló"-t mond neked .Adj neki egy részleges vagy egy irányító nyugtázást, amely arra bátorítja, hogy többet mondjon. Ez lehet egy rendes, irányító stílusú nyugtázás, vagy akár egy kérdő "hmm...?" is. Majd képzeld el, hogy azt mondja hogy "Szép az idő", és adj neki egy teljes nyugtázást. Válassz egy másik témát, és csináld ugyanezt, amíg tökéletesen nem megy.
9.2.6 Most ezeket a mindennapi társalgásban is próbáld ki. Megint kísérletezz egy kicsit és figyeld meg az eredményt
Egy veszélyes helyzetet gyakran teljes és tökéletes nyugtázással is hatástalanítani tudsz, miközben magadtól nem mondasz és nem kezdeményezel semmit. Mindent, még a kérdéseket is, határozottan és magabiztosan, valami ilyesmivel kezelj: "köszönöm, tényleg értem, amit mondtál". Minden erős nyugtázás hajlamos befejezni a másik személy által elkezdett kommunikációt, és mindent újra kell kezdenie.
A kezdeményezés nélküli folyamatos nyugtázás trükkje az eladók elleni védelemként is kitűnően működik. Ne ragaszkodj hozzá nagyon veszélyes helyzetekben, de néha működik, használd az ítélőképességed.
Például a rendőröknél egy közlekedési bírság helyett néha egy dorgálással megúszhatod, de ne várd azt, hogy el tudsz téríteni valakit, akinek az a szándéka, hogy végezze a munkáját.
Most ezt egy kicsit néhány olyan gyakorlattal bonyolítsuk meg, ahol valamilyen szándékkal felteszünk egy kérdést, kapunk rá egy választ, és nyugtázzuk azt.
Ehhez élő személyekre van szükségünk, és egy egyszerű cselre, hogy mentséget szolgáltassunk egy ártalmatlan kérdés feltételére. Ennek a legkönnyebb módja egy felmérés készítése.
Keríts egy csipeszes írótáblát, és kapcsolj hozzá lapokat. Ha szükséges, gyakorold az állva írást. Könnyebb dolgod lesz, ha igényesen nézel ki, vagy a feltett kérdésekhez és a helyhez illően vagy öltözve.
Szerkessz pár felmérő kérdést. A "melyik filmet láttad utoljára?" és a "tetszett neked?" kérdések álatalában szépen fognak müködni, amíg közük van a felmérés helyéhez.
Amikor felteszed a kérdést, akkor érdeklődést kell mutatnod a válasz meghallgatása iránt, tehát próbálj olyan dologgal kapcsolatban kérdezősködni, amely iránt egy kis lelkesedést tudsz mutatni. Ne felejtsd el, hogy ez egy lehetőség arra, hogy egy kicsit többet tudj meg az emberekről. Ezen az alapon is mutathatsz egy kevés igazi érdeklődést a mondanivalójuk meghallgatása iránt. Ez arra is egy jó gyakorlat, hogy jól el tudj boldogulni a társas összejöveteleken, mert az emberek szeretik azt, ha valakit érdekel az, amit mondanak.
Végezheted ezt úgy is, mint egy igazi felmérést és ezután ténylegesen összeszámolhatod az eredményeket. Ezt biztosítja az, hogy a válaszokat rendesen felírod (az emberek idegesíti az, ha nem) és így ismerni fogod az eredményeket és képes leszel okosan válaszolni abban az esetben, ha egy kikérdezett személlyel később újra találkozol és érdeklődik, valamint egy kicsit szórakoztatóbbá is teheti a dolgokat.
Ha bárki megkérdez, mondhatod, hogy ezt egy általad végzett tanfolyam miatt csinálod. Pszichológiát, marketinget és statisztikai analízist tanulók egyfolytában ilyesmit csinálnak.Nincs szükség arra,hogy úgy tégy, mintha egy cég számára végeznél egy hivatalos felmérést.
Menj egy népes helyre. Válassz ki embereket, lépj hozzuk és kérdezd meg, hogy feltehetsz-e nekik egy-két felmérő kérdést. Nyugtázd a választ, és ha hajlandóak rá, akkor tedd fel az első kérdést, nyugtázz, tedd fel a másodikat is és nyugtázd a választ. Írd le a válaszokat. Köszönd meg nekik a szivességet, és menj a következő személyhez. Ha sok mondanivalójuk van, akkor részleges nyugtázással bátoríthatod őket.
Ha valakinek túl hamar túl erős nyugtázást próbálsz adni, akkor úgy fogják érezni, hogy megpróbálod megállítani a kommunikációjukat, vagy nem fogtad fel azt, amit mondtak neked és hajlamosak lesznek arra, hogy magukat ismételjék és hosszasan beszélgessenek. Ezt korai nyugtázásnak nevezik. Próbáld ezt elkerülni, de ha mégis megtörténik, fogadd el a következményeket. A célod az, hogy tiszta és teljes kommunikációt hallj, és azt a kellő pillanatban a megfelelő erővel nyugtázd ahhoz, hogy rendesen be tudd fejezni.
Ha a válasz helyett ők kezdeményeznek valamit, hagyd, hogy elmondják azt, amit akarnak, nyugtázd teljesen, kezeld, ha szükség van rá (lehet, hogy a pontos időt szeretnék megtudni vagy valamilyen helyet keresnek), és ismételd meg a kérdést.
Ha valaki veszélyesnek vagy problémásnak mutatkozik, kezeld nyugtázásokkal, és finoman válj meg tőle.
Rengeteg olyan dolog van, amit itt begyakorolhatsz.A Szcientológia Egyház kommunikációs tanfolyama is ezzel a területtel foglalkozik, de az kizárólag a páronként egymást gyakorlatoztató tanulókra épít. Mi néhány területen továbbhaladtunk, másokkal kapcsolatban viszont a szükségesnél kevesebbet foglalkoztunk, ahogy azt a könyv egyszemélyes természete megköveteli.
Ne feledd, ez a könyv csak a kezdet. Minden fejezet anyagát tovább lehet fejleszteni.
8. Kommunikációs akadályok |
|